Jób 19
1 Felele pedig Jób, és monda:
Epi Job te reponn:
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
Pou konbyen de tan, nou va toumante m, e kraze mwen avèk pawòl yo?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Dis fwa sa yo nou te ensilte m; nou pa menm wont fè m tò.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
Menm si m fè erè, erè sa repoze anndan m.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
Si anverite nou vin ògeye kont mwen, e fè m wè prèv a gwo wont mwen,
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
alò, konnen byen ke Bondye te fè m tò, e te fèmen pèlen Li an antoure mwen.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
“Gade byen, mwen kriye: ‘Vyolans!’ Men nanpwen repons. Mwen rele sekou! Men nanpwen jistis.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
Li te bare chemen mwen pou m pa kab pase, e Li te mete fènwa sou pa m yo.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
Li te retire lonè sou mwen e te retire kouwòn nan sou tèt mwen.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
Li kraze desann mwen tout kote e mwen fin disparèt; Li te dechouke espwa m kon yon pyebwa.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
Anplis, Li te limen lakòlè Li kont mwen e te konsidere m kon lènmi Li.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
Lame Li a vin rasanble pou bati chemen pa yo kont mwen. Yo fè kan kap antoure tant mwen an.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
“Li te retire frè m yo byen lwen mwen e sila mwen te konnen yo vin separe de mwen nèt.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
Fanmi mwen yo vin fè fayit e pi pwòch zami m yo te bliye m.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
Sila ki rete lakay mwen yo ak sèvant mwen yo konsidere m kon yon etranje. Mwen se yon etranje menm nan zye yo.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
Mwen rele sèvitè mwen an, men li pa reponn; mwen oblije sipliye l ak bouch mwen.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
Menm souf mwen fè bay ofans a madanm mwen, e mwen vin abominab a pwòp frè m.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
Timoun yo meprize mwen. Mwen leve e yo pale kont mwen.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
Tout asosye m yo etone ak krent devan m. Sila ke m byen renmen yo te vire kont mwen.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
Zo m yo kole sou po m ak chè m; se sèl pa po dan m ke m chape lanmò.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
“Gen pitye pou mwen, gen pitye, O nou menm ki zanmi mwen yo, paske men Bondye vin frape mwen.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Poukisa n ap pèsekite mwen menm tankou Bondye e pa satisfè ak chè mwen.
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
O ke pawòl mwen yo te ekri! O ke yo te enskri nan yon liv!
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
Ke avèk pwent plim ak plon, yo te grave sou wòch la jis pou tout tan!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
Men pou mwen, mwen konnen ke Redanmtè mwen an vivan. Epi apre tout sa a, li va vin kanpe sou latè.
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
Menm lè po m fin detwi, malgre chè m fin sòti, mwen va wè Bondye nan chè a;
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
ke mwen, mwen menm va wè, ke zye m va wè, e se pa kon yon etranje. “Kè m vin fèb anndan m.
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
Si nou di: ‘Men kijan nou va pèsekite li!’ pwiska rasin ka sa a se nan mwen,’
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
fè lakrent nepe a pou kont nou, paske lakòlè Bondye mennen pinisyon nepe a. Fòk nou kab konnen, gen jijman.”
