Jób 19
1 Felele pedig Jób, és monda:
Then Job answered and said,
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
How long will ye vex my soul, and destroy me with words? only know that the Lord has dealt with me thus.
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Ye speak against me; ye do not feel for me, but bear hard upon me.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
Yea verily, I have erred in truth, (but the error abides with myself) in having spoken words which it was not right [to speak]; and my words err, and are unreasonable.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
But alas! for ye magnify yourselves against me, and insult me with reproach.
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
Know then that it is the Lord that has troubled [me], and has raised his bulwark against me.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
Behold, I laugh at reproach; I will not speak: [or] I will cry out, but [there is] nowhere judgment.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
I am fenced round about, and can by no means escape: he has set darkness before my face.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
And he has stripped me of my glory, and has taken the crown from my head.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
He has torn me around about, and I am gone: and he has cut off my hope like a tree.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
And he has dreadfully handled me in anger, and has counted me for an enemy.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
His troops also came upon me with one accord, liars in wait compassed my ways.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
My brethren have stood aloof from me; they have recognized strangers [rather] than me: and my friends have become pitiless.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
My nearest of kin have not acknowledged me, and they that knew my name, have forgotten me.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
[As for] my household, and my maid-servants, I was a stranger before them.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
I called my servant, and he hearkened not; and my mouth intreated [him].
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
And I besought my wife, and earnestly intreated the sons of my concubines.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
But they rejected me for ever; whenever I rise up, they speak against me.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
They that saw me abhorred me: the very persons whom I had loved, rose up against me.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
My flesh is corrupt under my skin, and my bones are held in [my] teeth.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
Pity me, pity me, O friends; for it is the hand of the Lord that has touched me.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Wherefore do ye persecute me as also the Lord [does], and are not satisfied with my flesh?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
For oh that my words were written, and that they were recorded in a book forever,
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
with an iron pen and lead, or graven in the rocks!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
For I know that he is eternal who is about to deliver me,
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
[and] to raise up upon the earth my skin that endures these [sufferings]: for these things have been accomplished to me of the Lord;
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
which I am conscious of in myself, which mine eye has seen, and not another, but all have been fulfilled to me in [my] bosom.
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
But if ye shall also say, What shall we say before him, and [so] find the root of the matter in him?
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
Do ye also beware of deceit: for wrath will come upon transgressors; and then shall they know where their substance is.
