Jób 19
1 Felele pedig Jób, és monda:
And Job made answer and said,
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
How long will you make my life bitter, crushing me with words?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Ten times now you have made sport of me; it gives you no sense of shame to do me wrong.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
And, truly, if I have been in error, the effect of my error is only on myself.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
If you make yourselves great against me, using my punishment as an argument against me,
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
Be certain that it is God who has done me wrong, and has taken me in his net.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
Truly, I make an outcry against the violent man, but there is no answer: I give a cry for help, but no one takes up my cause.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
My way is walled up by him so that I may not go by: he has made my roads dark.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
He has put off my glory from me, and taken the crown from my head.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
I am broken down by him on every side, and I am gone; my hope is uprooted like a tree.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
His wrath is burning against me, and I am to him as one of his haters.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
His armies come on together, they make their road high against me, and put up their tents round mine.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
He has taken my brothers far away from me; they have seen my fate and have become strange to me.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
My relations and my near friends have given me up, and those living in my house have put me out of their minds.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
I am strange to my women-servants, and seem to them as one from another country.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
At my cry my servant gives me no answer, and I have to make a prayer to him.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
My breath is strange to my wife, and I am disgusting to the offspring of my mother's body.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
Even young children have no respect for me; when I get up their backs are turned on me.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
All the men of my circle keep away from me; and those dear to me are turned against me.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
My bones are joined to my skin, and I have got away with my flesh in my teeth.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
Have pity on me, have pity on me, O my friends! for the hand of God is on me.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Why are you cruel to me, like God, for ever saying evil against me?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
If only my words might be recorded! if they might be put in writing in a book!
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
And with an iron pen and lead be cut into the rock for ever!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
But I am certain that he who will take up my cause is living, and that in time to come he will take his place on the dust;
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
And ... without my flesh I will see God;
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
Whom I will see on my side, and not as one strange to me. My heart is broken with desire.
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
If you say, How cruel we will be to him! because the root of sin is clearly in him:
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
Be in fear of the sword, for the sword is the punishment for such things, so that you may be certain that there is a judge.
