Jób 19
1 Felele pedig Jób, és monda:
Then Job answered:
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
“How long will you torment me and crush me with your words?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Ten times now you have reproached me; you shamelessly mistreat me.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
Even if I have truly gone astray, my error concerns me alone.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
If indeed you would exalt yourselves above me and use my disgrace against me,
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
then understand that it is God who has wronged me and drawn His net around me.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
Though I cry out, ‘Violence!’ I get no response; though I call for help, there is no justice.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
He has blocked my way so I cannot pass; He has veiled my paths with darkness.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
He has stripped me of my honor and removed the crown from my head.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
He tears me down on every side until I am gone; He uproots my hope like a tree.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
His anger burns against me, and He counts me among His enemies.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
His troops advance together; they construct a ramp against me and encamp around my tent.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
He has removed my brothers from me; my acquaintances have abandoned me.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
My kinsmen have failed me, and my friends have forgotten me.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
My guests and maidservants count me as a stranger; I am a foreigner in their sight.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
I call for my servant, but he does not answer, though I implore him with my own mouth.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
My breath is repulsive to my wife, and I am loathsome to my own family.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
Even little boys scorn me; when I appear, they deride me.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
All my best friends despise me, and those I love have turned against me.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
My skin and flesh cling to my bones; I have escaped by the skin of my teeth.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
Have pity on me, my friends, have pity, for the hand of God has struck me.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Why do you persecute me as God does? Will you never get enough of my flesh?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
I wish that my words were recorded and inscribed in a book,
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
by an iron stylus on lead, or chiseled in stone forever.
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
But I know that my Redeemer lives, and in the end He will stand upon the earth.
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
Even after my skin has been destroyed, yet in my flesh I will see God.
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
I will see Him for myself; my eyes will behold Him, and not as a stranger. How my heart yearns within me!
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
If you say, ‘Let us persecute him, since the root of the matter lies with him,’
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
then you should fear the sword yourselves, because wrath brings punishment by the sword, so that you may know there is a judgment.”
