Jób 18
1 Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
Bildaad Shuhaahichi akkana jedhee deebise:
2 Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
“Isin haasaa kana yoom fixxu? Mee qalbeeffadhaa; ergasii dubbachuu dandeenya.
3 Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
Nu maaliif akka looniitti hedamna? Maaliifis fuula kee duratti akka gowwaatti ilaalamna?
4 Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
Ati kan aariidhaan of ciccirtu, lafti sababii keetiif duwwaatti haftii? Yookaan kattaan iddoo isaatii ni buqqifamaa?
5 Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
“Ibsaan nama hamaa ni dhaama; arrabni ibidda isaa ifa hin kennu.
6 A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
Ifni dunkaana isaa keessaa ni dukkanaaʼa; ibsaan isa bira jirus ni dhaama.
7 Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
Jabinni tarkaanfii isaa ni dadhaba; malli isaas isuma kuffisa.
8 Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
Miilli isaa kiyyoo keessa isa buusa; inni boolla kiyyeeffame irra ni joora.
9 A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
Kiyyoon kottee isaa qaba; futtaasaanis jabeessee isa qaba.
10 Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
Lafa irra funyoon isaaf dhokfameera; karaa isaa irras kiyyoon kaaʼameera.
11 Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
Naasuun karaa hundaan isa sodaachisa; faana isaa buʼees isa ariʼa.
12 Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
Badiisni afaan itti banateera; balaanis qophaaʼee jiguu isaa eeggata.
13 Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
Gogaan isaa dhukkubaan nyaatamee dhuma; ilmi duʼaa hangaftichi harkaa fi miilla isaa nyaata.
14 Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
Inni dunkaana abdate keessaa buqqifamee gara mootii sodaatti geeffama.
15 Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
Waan kan isaa hin taʼinis dunkaana isaa keessa jiraata; dinyiin bobaʼus iddoo inni jiraatu irra faffacaʼa.
16 Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
Jalaan hiddi isaa ni goga; irraan immoo dameen isaa ni coollaga.
17 Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
Yaadannoon isaa lafa irraa ni bada; maqaan isaas lafa irraa ni dhabama.
18 A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
Inni ifa keessaa gara dukkanaatti darbatama; addunyaa irraas ni dhabama.
19 Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
Inni saba isaa gidduutti ijoollee yookaan sanyii, biyya duraan jiraate keessatti hambaa hin qabaatu.
20 Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
Namoonni dhiʼaa waaʼee isaa dhagaʼanii rifatu; warri baʼaas sodaadhaan guutamu.
21 Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
Iddoon jireenya nama hamaa, dhugumaan akkana taʼa; iddoon nama Waaqa hin beeknees kanuma taʼa.”
