Jób 18
1 Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
Tad Bildads no Šuhas atbildēja un sacīja:
2 Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
Cik ilgi vēl jūs grābstīsities pēc vārdiem? Pieņemiet padomu, un tad runāsim.
3 Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
Kāpēc mēs topam turēti par lopiem, un par muļķiem jūsu acīs?
4 Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
Tava dvēsele no dusmām plīst; vai tad tevis dēļ zeme paliks tukša un klintis celsies no savas vietas?
5 Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
Tomēr bezdievīgo gaisma izdzisīs, un viņa uguns liesma nespīdēs.
6 A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
Gaišums paliek tumšs viņa dzīvoklī, un viņa spīdeklis pār viņu izdziest.
7 Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
Viņa varas ceļi paliek šauri, un paša padoms viņu gāž.
8 Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
Jo viņa kājas to iedzen tīklā, un viņš staigā pār slazda valgiem.
9 A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
Valgs saista viņa pēdas, un saites viņu satver.
10 Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
Viņa valgs ir apslēpts zemē, un viņa slazds uz ceļa.
11 Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
Visapkārt bailība viņu iztrūcina un viņu dzen uz visiem soļiem.
12 Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
Nelaime taisās viņu rīt, un posts ir gatavs viņu gāzt.
13 Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
Tas ēd viņa miesas, un nāves pirmdzimušais rij viņa locekļus.
14 Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
Viņa cerība tiek atņemta no viņa dzīvokļa, un viņam jānoiet pie briesmu ķēniņa.
15 Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
Viņa dzīvoklī dzīvo visai sveši, uz viņa mājas vietu kaisa sēru.
16 Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
No apakšas sakalst viņa saknes, un no augšienes novīst viņa zari.
17 Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
Viņa piemiņa iznīkst no zemes, un slava viņam nepaliek pasaulē.
18 A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
No gaismas to izstumj tumsā un aizdzen no zemes virsas.
19 Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
Viņam nav nedz bērna, nedz bērnu bērna savos ļaudīs, un neviens neatliek viņa māju vietās.
20 Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
Kas rietumos, iztrūcinājās par viņa dienu, un kas austrumos, tos pārņem šaušalas.
21 Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
Tiešām, tā notiek netaisno dzīvokļiem un tādu ļaužu vietai, kas Dievu neatzīst.
