Jób 18
1 Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
2 Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
Meddig fogtok szavakra vadászni? Észre térjetek s azután beszéljünk!
3 Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
Miért tekintetünk baromnak, tisztátalanokká váltunk szemeitekben?
4 Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
Ki önnönmagát széttépi haragjában, vajon miattad elhagyottá legyen-e a föld, és szikla mozduljon el helyéből?
5 Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
Mégis a gonoszok világossága kialszik, és nem fénylik tüzének lángja.
6 A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
Világosság elsötétült sátorában, és mécsese ő fölötte kialszik.
7 Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
Megszorulnak erős léptei s oda veti őt saját tanácsa.
8 Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
Mert hálóba kergettetett lábaival és rácsozat fölött járkál;
9 A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
sarkon kapja a kelepcze, megragadja a hurok;
10 Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
a földön van elrejtve kötele és csapdája az ösvényen.
11 Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
Köröskörül ijesztették rémülések, hogy űzzék őt lépten-nyomon.
12 Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
Éhes lesz az ereje, és balsors kész az oldalán.
13 Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
Megeszi bőrének tagjait, megeszi tagjait halálnak elsőszülöttje.
14 Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
Kiszakíttatik sátrából bizalma, és lépnie kell a rémülések királyához.
15 Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
Lakni fog sátrában – már nem az övé – kénkő szóratik hajlékára.
16 Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
Alul elszáradnak gyökerei, a felül elfonnyad a gallya.
17 Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
Emlékezete elveszett az országból és nincs neki neve a tájakon.
18 A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
Taszítják őt világosságból sötétségbe és a világból elbolyongtatják.
19 Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
Nincs neki sarjadéka, sem ivadéka népében, és nincs maradék tanyáján.
20 Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
Napja miatt eliszonyodtak a nyugotiak, s a keletieket borzadály fogja el.
21 Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
Bizony ilyenek a jogtalannak lakásai, és ilyen a helye annak, ki nem ismerte meg az Istent.
