Jób 17
1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
Hafuurri koo dadhabeera; barri koo gabaabbateera; awwaallis naa qopheeffameera.
2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
Dhugumaan qoostonni na marsaniiru; iji koos hojii isaanii isa hamaa sana hubatee ilaala.
3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
“Yaa Waaqi, qabsiisa naa taʼi; si malee eenyutu wabii naa taʼa?
4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
Akka isaan waa hin hubanneef ati sammuu isaanii cufteerta; kanaafuu ati akka isaan moʼatan hin gootu.
5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
Yoo namni tokko faayidaa argachuuf michuu isaa maqaa balleesse, iji ijoollee isaa ni jaama.
6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
“Waaqni nama hunda biratti nama kolfaa, nama namni fuula isaatti tufu na godheera.
7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
Iji koo sababii gaddaatiif arguu dhabe; dhagni koo guutuunis akkuma gaaddidduu ti.
8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
Qajeeltonni waan kanaan ni rifatu; namni balleessaa hin qabnes warra Waaqatti hin bulle irratti kaʼa.
9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
Qajeelaan garuu karaa isaatti cima; warri harki isaanii qulqulluu taʼes jabaachaa deemu.
10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
“Hundi keessan garuu mee deebiʼaa yaalaa! Ani isin keessaa nama ogeessa tokko illee hin argadhu.
11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
Barri koo darbeera; karoorri koo fashalaaʼeera; hawwiin garaa koos akkasuma taʼeera.
12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
Namoonni kunneen halkan guyyaatti geeddaraniiru; utuma dukkana arganuus, ‘Ifni dhiʼaateera’ jedhu.
Yoo manni ani abdadhu awwaala qofa taʼe, yoo ani dukkana keessatti siree koo afadhe, (Sheol h7585)
14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
yoo ani boolla qileetiin, ‘Ati abbaa koo ti;’ raammoodhaan immoo, ‘Ati haadha koo ti;’ yookaan ‘Obboleettii koo ti’ jedhe,
15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
egaa abdiin koo eessa jira? Eenyutus abdii tokko illee naa arga?
