< Jób 17 >

1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
Pema na ngai ekomi pene ya kosila, mikolo na ngai etikali ya kotanga, kunda ezali kozela ngai.
2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
Solo, batioli bazingeli ngai, miso na ngai ezali komona kotiola na bango.
3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
Oh Nzambe, mipesa ata Yo moko lokola ndanga, na esika na ngai, epai na Yo; soki te, nani mosusu akoki komipesa lokola ndanga mpo na ngai!
4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
Okangi boyebi na bango mpo ete basosola te; yango wana, okolongisa bango te.
5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
Moto oyo akofunda balingami na ye mpo ete babotola bomengo na bango na makasi, bana na ye bakokufa miso.
6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
Nzambe akomisi ngai lokola lisapo kati na minoko ya bato, lokola moto oyo babwakelaka soyi na elongi.
7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
Miso na ngai ekomi molili likolo ya pasi, mpe nzoto na ngai nyonso ekomi lokola elilingi.
8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
Bato ya sembo bazali kokamwa likambo yango, mpe moto oyo ayebi na ye likambo te atelemeli moto mabe.
9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
Nzokande, bato ya sembo bakangamaka na nzela na bango, mpe bato ya maboko peto bakomaka lisusu makasi koleka.
10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
Bino nyonso, boya mpe bomeka lisusu! Nakomona ata moto moko te ya bwanya kati na bino.
11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
Mikolo na ngai ekomi pene ya kosila; mabongisi na ngai mpe baposa ya motema na ngai, nyonso, esili kobeba.
12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
Bato oyo bazali komona butu lokola moyi bazali koloba kati na molili: ‹ Pole ekomi pene, › nzokande molili ezali makasi.
13 Ha reménykedem is, a sír már az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat. (Sheol h7585)
Soki ezali na ndako moko kaka oyo nazali kotiela elikya, ezali nde kunda; soki mpe nakotandaka mbeto na ngai, ezali nde kati na mboka ya bakufi. (Sheol h7585)
14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
Soki nalobi na kunda: ‹ Ozali tata na ngai, › mpe na mutsopi: ‹ Ozali mama na ngai to ndeko na ngai ya mwasi, ›
15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
wana elikya na ngai ezali penza wapi, mpe nani penza azali komona elikya na ngai?
16 Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban. (Sheol h7585)
Ekokita kino na bikuke ya kufa tango tokokende elongo kopema kati na putulu. » (Sheol h7585)

< Jób 17 >