Jób 17
1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
わが氣息は已にくさり 我日すでに盡なんとし墳墓われを待つ
2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
まことに嘲弄者等わが傍に在り 我目は彼らの辨爭ふを常に見ざるを得ず
3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
願くは質を賜ふて汝みづから我の保證となりたまへ 誰か他にわが手をうつ者あらんや
4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
汝彼らの心を閉て悟るところ無らしめたまへり 必ず彼らをして愈らしめたまはじ
5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
朋友を交付して掠奪に遭しむる者は其子等の目潰るべし
6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
彼われを世の民の笑柄とならしめたまふ 我は面に唾せらるべき者となれり
7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
かつまた我目は憂愁によりて昏み 肢體は凡て影のごとし
8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
義しき者は之に驚き 無辜者は邪曲なる者を見て憤ほる
9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
然ながら義しき者はその道を堅く持ち 手に潔淨き者はますます力を得るなり
10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
請ふ汝ら皆ふたたび來れ 我は汝らの中に一人も智き者あるを見ざるなり
11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
わが日は已に過ぎ わが計る所わが心に冀ふ所は已に敗れたり
12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
彼ら夜を晝に變ふ 黒暗の前に光明ちかづく
我もし俟つところ有ば是わが家たるべき陰府なるのみ 我は黒暗にわが牀を展ぶ (Sheol h7585)
14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
われ朽腐に向ひては汝はわが父なりと言ひ 蛆に向ひては汝は我母わが姉妹なりと言ふ
15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
然ばわが望はいづくにかある 我望は誰かこれを見る者あらん
