Jób 17
1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
Mmụọ m tiwara etiwa, ụbọchị m niile dị mkpụmkpụ, ili na-echere ịnabata m.
2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
Nʼezie ndị na-akwa emo gbara m gburugburu; anya m na-elekwasịkwa mkpasu iwe ha.
3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
“Debere m ihe ebe nʼebe gị Chineke nọ. Olee onye ọzọ pụrụ ịnara m nʼakaebe?
4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
I mechiela uche ha ka ha ghara inwe nghọta; ya mere, i gaghị ekwe ka ha nwee mmeri.
5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
Ọ bụrụ na mmadụ ekwujọọ enyi ya ka o were nweta uru dị nʼime ya, anya ụmụ ya ga-ada mba.
6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
“Chineke emeela ka m bụrụ okwu ilu nye onye ọbụla, meekwa ka m bụrụ onye ha na-agbụsa asọ mmiri nʼihu.
7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
Anya m na-ahụ inyogho inyogho nʼihi iru ụjụ; ahụ m aghọọla onyinyo nke ihe m bụ na mbụ.
8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
Ndị na-eme ihe ziri ezi na-akụja mgbe ha hụrụ nke a; ndị aka ha dị ọcha na-enwe mkpali megide ndị ajọ omume.
9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
Ma otu ọbụla ọ dị, ndị ezi omume ga-aga nʼihu nʼiso ụzọ ha, ndị aka ha dị ọcha ga-aga nʼihu nʼịdị ike.
10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
“Ma bịanụ, unu niile, bidonụ okwu unu ọzọ! Agaghị m achọta onye maara ihe nʼetiti unu.
11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
Ụbọchị m niile agafeela, atụmatụ m abụrụla ihe lara nʼiyi. Ma ọchịchọ nke obi m
12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
na-edo abalị nʼọnọdụ ehihie; nʼihu ọchịchịrị ka ìhè dị nso.
Ọ bụrụ na ebe obibi m na-ele anya ya bụ ili, ọ bụrụ na m agbasaa ihe ndina m nʼelu ọchịchịrị, (Sheol h7585)
14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
a sikwa na m asị ire ure, ‘Nna m ka ị bụ,’ maọbụ sị ikpuru ‘Nne m’ maọbụ ‘Nwanne m nwanyị,’
15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
ebeekwa ka olileanya m dị? Onye pụrụ ịhụ ma m nwere olileanya?
