Jób 17
1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
Na karaya, kwanakina sun kusa ƙarewa, kabari yana jirana.
2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
Ba shakka masu yi mini ba’a suna kewaye da ni; idanuna suna ganin tsokanar da suke yi mini.
3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
“Ya Allah, ka ba ni abin da ka yi mini alkawari. Wane ne zai kāre ni?
4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
Ka rufe zuciyarsu yadda ba za su iya ganewa ba, saboda haka ba za ka bari su yi nasara ba.
5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
In mutum ya juya wa abokansa baya don a ba shi wata lada’ya’yansa za su makance.
6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
“Allah ya sa na zama abin da kowa yake magana a kai wanda kowa yake tofa wa miyau a fuska.
7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
Idanuna ba sa gani sosai don baƙin ciki; jikina ya zama kamar inuwa kawai
8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
Mutanen da suke masu adalci wannan abu ya ba su tsoro; marasa laifi sun tayar wa marasa tsoron Allah.
9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
Duk da haka, masu adalci za su ci gaba da tafiya a kan hanyarsu, waɗanda hannuwansu suke da tsabta kuma za su ƙara ƙarfi.
10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
“Amma ku zo dukanku, ku sāke gwadawa! Ba zan sami mutum ɗaya mai hikima ba a cikinku.
11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
Kwanakina sun wuce, shirye-shiryena sun ɓaci haka kuma abubuwan da zuciyata take so.
12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
Mutanen nan sun juya rana ta zama dare. A tsakiyar duhu suka ce, ‘Haske yana kusa.’
In kabari ne begen da nake da shi kaɗai, in na shimfiɗa gadona a cikin duhu, (Sheol h7585)
14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
In na ce wa kabari, ‘Kai ne mahaifina,’ tsutsa kuma ke ce, ‘Mahaifiyata’ ko ‘’yar’uwata,’
15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
To, ina begena yake? Wane ne zai iya ganin wani bege domina?
