< Jób 17 >
1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
“Lespri m fin kase. Jou m yo etenn; tonbo a pare pou mwen.
2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
Anverite mokè yo avè m, e zye m fikse sou pwovokasyon yo.
3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
“Depoze la koulye a, yon sekirite. Kanpe kon garanti mwen, ak Ou menm. Se kilès ki kab antann avè m?
4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
Paske Ou te anpeche kè yo konprann; pou sa, ou pa p egzalte yo.
5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
Sila ki enfòme kont zanmi li yo pou piyaj la, menm zye pitit li yo va vin gate.
6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
“Men Li te fè m vin tounen yon vye pwovèb pou pèp la. Konsa, yo vin krache sou figi m.
7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
Anplis, zye m vin pa wè klè akoz doulè m, e tout nanm mwen tankou lonbraj.
8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
Moun ladwati va byen twouble ak sa, e linosan an va leve li menm kont enkwayan yo.
9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
Malgre, moun dwat la va kenbe chemen li e sila ki gen men pwòp yo va vin pi fò e pi fò.
10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
Men nou tout, retounen; malgre mwen pa twouve yon nonm saj pami nou.
11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
Jou pa m yo fin pase, plan mwen yo vin chire nèt, menm dezi a kè mwen yo.
12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
Yo fè lannwit mwen vin sanble lajounen. Yo di ‘limyè a toupre’ lè tout se fènwa.
13 Ha reménykedem is, a sír már az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat. (Sheol )
Si mwen chache Sejou mò yo kon lakay mwen, si mwen fè kabann mwen nan tenèb la; (Sheol )
14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
Si mwen kriye a fòs tonbo a: ‘Se ou ki papa m’; epi a vè a: “Ou se manman m ak sè m’;
15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
Alò, koulye a, se kibò espwa mwen ye? Epi se kilès k ap okipe espwa m?
16 Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban. (Sheol )
Èske espwa m va desann avèk mwen nan Sejou Lanmò yo? Èske se ansanm n ap desann nan pousyè a?” (Sheol )