Jób 17

1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.

"My spirit is consumed. My days are extinct, And the grave is ready for me.

2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.

Surely there are mockers with me. My eye dwells on their provocation.

3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?

"Now give a pledge, be collateral for me with yourself. Who is there who will strike hands with me?

4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.

For you have hidden their heart from understanding, Therefore you shall not exalt them.

5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.

He who denounces his friends for a prey, Even the eyes of his children shall fail.

6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.

"But he has made me a byword of the people. They spit in my face.

7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.

My eye also is dim by reason of sorrow. All my members are as a shadow.

8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.

Upright men shall be astonished at this. The innocent shall stir up himself against the godless.

9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.

Yet shall the righteous hold on his way. He who has clean hands shall grow stronger and stronger.

10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.

But as for you all, come on now again; I shall not find a wise man among you.

11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.

My days are past, my plans are broken off, as are the thoughts of my heart.

12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.

They change the night into day, saying 'The light is near' in the presence of darkness.

13 Ha reménykedem is, a sír már az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat. (Sheol h7585)

If I look for Sheol as my house, if I have spread my couch in the darkness, (Sheol h7585)

14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.

If I have said to corruption, 'You are my father;' to the worm, 'My mother,' and 'my sister;'

15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?

where then is my hope? As for my hope, who shall see it?

16 Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban. (Sheol h7585)

Shall it go down with me to the gates of Sheol, or descend together into the dust?" (Sheol h7585)