Jób 17

1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.

I perish, carried away by the wind, and I seek for burial, and obtain [it] not.

2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.

Weary I intreat; and what have I done? and strangers have stolen my goods.

3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?

Who is this? let him join hands with me.

4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.

For thou hast hid their heart from wisdom; therefore thou shalt not exalt them.

5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.

He shall promise mischief to [his] companions: but [their] eyes have failed for [their] children.

6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.

But thou has made me a byword amount the nations, and I am become a scorn to them.

7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.

For my eyes are dimmed through pain; I have been grievously beset by all.

8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.

Wonder has seized true men upon this; and let the just rise up against the transgressor.

9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.

But let the faithful hold on his own way, and let him that is pure of hands take courage.

10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.

Howbeit, do ye all strengthen [yourselves] and come now, for I do not find truth in you.

11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.

My days have passed in groaning, and my heart-strings are broken.

12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.

I have turned the night into day: the light is short because of darkness.

13 Ha reménykedem is, a sír már az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat. (Sheol h7585)

For if I remain, Hades is my habitation: and my bed has been made in darkness. (Sheol h7585)

14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.

I have called upon death to be my father, and corruption [to be] my mother and sister.

15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?

Where then is yet my hope? or [where] shall I see my good?

16 Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban. (Sheol h7585)

Will they go down with me to Hades, or shall we go down together to the tomb? (Sheol h7585)