Jób 17
1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
My spirit is broken, my days are ended, the last resting-place is ready for me.
2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
Truly, those who make sport of me are round about me, and my eyes become dark because of their bitter laughing.
3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
Be pleased, now, to be responsible for me to yourself; for there is no other who will put his hand in mine.
4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
You have kept their hearts from wisdom: for this cause you will not give them honour.
5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
As for him who is false to his friend for a reward, light will be cut off from the eyes of his children.
6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
He has made me a word of shame to the peoples; I have become a mark for their sport.
7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
My eyes have become dark because of my pain, and all my body is wasted to a shade.
8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
The upright are surprised at this, and he who has done no wrong is troubled because of the evil-doers.
9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
Still the upright keeps on his way, and he who has clean hands gets new strength.
10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
But come back, now, all of you, come; and I will not see a wise man among you.
11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
My days are past, my purposes are broken off, even the desires of my heart.
12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
They are changing night into day; they say, The light is near the dark.
If I am waiting for the underworld as my house, if I have made my bed in the dark; (Sheol h7585)
14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
If I say to the earth, You are my father; and to the worm, My mother and my sister;
15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
Where then is my hope? and who will see my desire?
