Jób 17
1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
My spirit is consumed, my days are extinct, the grave is ready for me.
2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
Surely there are mockers with me, and my eye dwells upon their provocation.
3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
Give now a pledge, be surety for me with thyself. Who is there that will strike hands with me?
4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
For thou have hid their heart from understanding. Therefore thou shall not exalt them.
5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
He who denounces his friends for a prey, even the eyes of his sons shall fail.
6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
But he has made me a byword of the people, and they spit in my face.
7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
My eye also is dim because of sorrow, and all my members are as a shadow.
8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
Upright men shall be astonished at this, and the innocent shall stir himself up against the profane.
9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
Yet the righteous shall hold on his way. And he who has clean hands shall grow stronger and stronger.
10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
But as for you all, come on now again, and I shall not find a wise man among you.
11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
My days are past. My purposes are broken off, even the thoughts of my heart.
12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
They change the night into day. The light, they say, is near to the darkness.
If I look for Sheol as my house, if I have spread my couch in the darkness, (Sheol h7585)
14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
if I have said to corruption, Thou are my father, to the worm, My mother, and my sister,
15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
where then is my hope? And as for my hope, who shall see it?
