< Jób 17 >

1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
Brudt er min Aand, mine Dage slukt, og Gravene venter mig;
2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
visselig, Spot er min Del, og bittert er, hvad mit Øje maa skue.
3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
Stil Sikkerhed for mig hos dig! Hvem anden giver mig Haandslag?
4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
Thi du lukked deres Hjerte for Indsigt, derfor vil du ikke ophøje dem;
5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
den, der forraader Venner til Plyndring, hans Sønners Øjne hentæres.
6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
Til Mundheld har du gjort mig for Folk, jeg er blevet et Jærtegn for dem;
7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
mit Øje er sløvet af Kvide, som Skygger er mine Lemmer til Hobe;
8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
retsindige stivner af Rædsel ved sligt, over vanhellig harmes den skyldfri,
9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
men den retfærdige holder sin Vej, en renhaandet vokser i Kraft.
10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
Men I, mød kun alle frem igen, en Vismand finder jeg ikke iblandt jer!
11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
Mine Dage stunder mod Døden, brudt er mit Hjertes Ønsker;
12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
Natten gør jeg til Dag, Lyset for mig er Mørke;
13 Ha reménykedem is, a sír már az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat. (Sheol h7585)
vil jeg haabe, faar jeg dog Bolig i Døden, jeg reder i Mørket mit Leje, (Sheol h7585)
14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
Graven kalder jeg Fader, Forraadnelsen Moder og Søster.
15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
Hvor er da vel mit Haab, og hvo kan øjne min Lykke?
16 Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban. (Sheol h7585)
Mon de vil følge mig ned i Dødsriget, skal sammen vi synke i Støvet? (Sheol h7585)

< Jób 17 >