Jób 17
1 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
我的心靈消耗，我的日子滅盡； 墳墓為我預備好了。
2 Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
真有戲笑我的在我這裏， 我眼常見他們惹動我。
3 Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
願主拿憑據給我，自己為我作保。 在你以外誰肯與我擊掌呢？
4 Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
因你使他們心不明理， 所以你必不高舉他們。
5 A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
控告他的朋友、以朋友為可搶奪的， 連他兒女的眼睛也要失明。
6 Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
上帝使我作了民中的笑談； 他們也吐唾沫在我臉上。
7 A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
我的眼睛因憂愁昏花； 我的百體好像影兒。
8 Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
正直人因此必驚奇； 無辜的人要興起攻擊不敬虔之輩。
9 Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
然而，義人要持守所行的道； 手潔的人要力上加力。
10 Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
至於你們眾人，可以再來辯論吧！ 你們中間，我找不着一個智慧人。
11 Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
我的日子已經過了； 我的謀算、我心所想望的已經斷絕。
12 Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
他們以黑夜為白晝， 說：亮光近乎黑暗。
我若盼望陰間為我的房屋， 若下榻在黑暗中， (Sheol h7585)
14 A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
若對朽壞說：你是我的父； 對蟲說：你是我的母親姊妹；
15 Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
這樣，我的指望在哪裏呢？ 我所指望的誰能看見呢？
