Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Elifaz temanita respondió:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
¿Responderá el sabio con conocimiento vano? ¿Llenará su vientre de viento del este?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
¿Argüirá con palabras inútiles o con palabras sin provecho?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Tú anulas la reverencia y menosprecias la oración ante ʼElohim,
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
porque tu iniquidad enseña tu boca, y adoptas la lengua del astuto.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Tu boca te condena, y no yo. Tus labios testifican contra ti.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
¿Eres tú el primer hombre que nació? ¿Fuiste engendrado antes que las montañas?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
¿Escuchaste el secreto de ʼElohim para que tú solo te apropies de la sabiduría?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
¿Qué sabes que nosotros no sepamos? ¿Qué entiendes que nosotros no entendamos?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Cabezas canas y hombres muy ancianos, de más larga edad que tu padre, hay entre nosotros.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
¿En tan poco tienes el consuelo de ʼElohim y la palabra que se te dice con dulzura?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
¿Por qué tu corazón te arrastra y por qué guiñan tus ojos?
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
¿Por qué vuelves tu espíritu contra ʼElohim, y dejas salir esas palabras de tu boca?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
¿Qué es el hombre para que sea considerado puro, y el nacido de mujer para que sea considerado justo?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Mira, en sus santos no confía. Ante sus ojos ni aun el cielo es puro.
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
¡Cuánto menos el hombre repugnante y corrupto que bebe la iniquidad como agua!
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Escúchame, yo te informaré. Óyeme y lo que vi te contaré
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
lo que los sabios informaron, sin ocultar lo de sus antepasados.
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
Solo a ellos fue dada la tierra, y ningún extraño pasó entre ellos.
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Todos sus días sufre tormento el perverso, y contados años le están reservados al tirano.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
Voces espantosas resuenan en sus oídos. El destructor vendrá sobre él en la paz.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
No cree que volverá de la oscuridad. Está destinado para la espada.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Vaga en busca del pan y dice: ¿Dónde está? Sabe que el día de la oscuridad está cerca.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
La tristeza y la aflicción lo turban, como un rey listo para la batalla,
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
porque extendió su mano contra ʼEL. Se portó con soberbia contra ʼEL-Shadday.
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
Indómito embistió contra Él con la espesa barrera de su escudo,
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
con su cara cubierta, con los pliegues de su cintura aumentados de grasa.
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
Vivirá en ciudades destruidas, en casas no habitadas, destinadas a ser ruinas.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
No enriquecerá, ni durará su hacienda, ni se extenderán sus posesiones en la tierra.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
No escapará de la oscuridad. La llama consumirá sus ramas. Por el aliento de su boca perecerá.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
No confíe en la vanidad, ni se engañe a sí mismo, porque la vanidad será su recompensa.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
Se marchitará antes de su tiempo, y sus ramas no reverdecerán.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
Será vid que dejará caer sus uvas no maduras, olivo que echa de él sus flores.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
La compañía del impío es estéril, y el fuego consume las tiendas del corrupto.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Conciben travesura, dan a luz iniquidad y su mente prepara el engaño.
