Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Entonces Elifaz, el temanita, respondió y dijo:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
“¿Acaso un hombre sabio respondería con un ‘conocimiento’ tan vacío que no es más que un montón de aire caliente?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
No discutiría con discursos inútiles usando palabras que no hacen ningún bien.
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Pero tú estás acabando con el temor de Dios y destruyendo la comunión con él.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
Son tus pecados los que están hablando, y estás eligiendo palabras engañosas.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Tu propia boca te condena, no yo; tus propios labios testifican contra ti.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
“¿Fuiste tú el primero en nacer? ¿Naciste antes de que se crearan las colinas?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
¿Estabas allí escuchando en el consejo de Dios? ¿Acaso la sabiduría sólo te pertenece a ti?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
¿Qué sabes tú que nosotros no sabemos? ¿Qué entiendes tú que nosotros no entendamos?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
¡Tenemos entre nosotros ancianos, canosos, mucho mayores que tu padre!
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
“¿Las comodidades que Dios proporciona son demasiado pocas para ti? ¿No te bastan las suaves palabras de Dios?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
¿Por qué te dejas llevar por tus emociones?
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
¿Por qué tus ojos relampaguean de ira, que te vuelves contra Dios y te permites hablar así?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
¿Quién puede decir que está limpio? ¿Qué ser humano puede decir que hace lo correcto?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Mira, Dios ni siquiera confía en sus ángeles: ¡ni siquiera los seres celestiales son puros a sus ojos!
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
¡Cuánto menos puros son los que están sucios y corrompidos, bebiendo en el pecado como si fuera agua!
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
“Si estás dispuesto a escucharme, te lo mostraré. Te explicaré mis ideas.
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
Esto es lo que han dicho los sabios, confirmado por sus antepasados,
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
aquellos a quienes sólo se les dio la tierra antes de que los extranjeros estuvieran allí.
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
“Los malvados se retuercen de dolor toda su vida, durante todos los años que sobreviven estos opresores.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
Sonidos aterradores llenan sus oídos, e incluso cuando piensan que están a salvo, el destructor los atacará.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
No creen que escaparán de la oscuridad; saben que una espada los espera.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Vagan en busca de comida, preguntando dónde está. Saben que su día de oscuridad está cerca.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
La miseria y el tormento los abruman como a un rey que se prepara para la batalla.
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Agitan sus puños en la cara de Dios, desafiando al Todopoderoso,
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
atacándolo insolentemente con sus escudos.
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
“Han engordado en su rebeldía, sus vientres se han hinchado de grasa.
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
Pero sus ciudades quedarán desoladas; vivirán en casas abandonadas que se desmoronan en ruinas.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
Perderán sus riquezas, su riqueza no perdurará, sus posesiones no se extenderán por la tierra.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
“No escaparán de la oscuridad. Como un árbol cuyos brotes se consumen en un incendio forestal, el soplo de Dios lo hará desaparecer.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Que no confíen en cosas sin valor, porque su recompensa será inútil.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
Esto se pagará por completo antes de que llegue su hora. Son como las ramas de los árboles que se marchitan,
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
como las vides que pierden sus uvas inmaduras, o los olivos que pierden sus flores.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
Porque los que rechazan a Dios son estériles, y el fuego quemará las casas de los que aman los sobornos.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Planean problemas y producen el mal, dando lugar al engaño”.
