Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Ipapo Erifazi muTemani akapindura akati:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
“Ko, munhu akachenjera angapindura zvisina njere here, kana kuzadza dumbu rake nemhepo inopisa yokumabvazuva?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Ko, angakakavara namashoko asina maturo, kana namashoko asina basa here?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Asi unotorwisa umwari uye unodzivisa kunamata Mwari.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
Chivi chako chinorunzira muromo wako; uye unotevera rurimi rwavanyengeri.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Muromo wako pachako ndiwo unokupa mhosva, kwete wangu, miromo yako pachako inokupupurira zvakaipa.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
“Ko, ndiwe munhu wakatanga kuzvarwa here? Ko, iwe wakazvarwa makomo asati avapo here?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Unoteererawo here panokurukurwa mazano aMwari? Unoti uchenjeri ndohwako woga kanhi?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
Chiiko chaunoziva chatisingazivi isu? Kunzwisisa kwaunako ndokweiko kwatisinawo isu?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Vane bvudzi rakachena navatana vakwegura vari kudivi redu, varume vatochembera kupinda baba vako.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Ko, kunyaradza kwaMwari hakuna kukukwanira here, iro shoko rakataurwa kwauri zvine unyoro?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Ko, mwoyo wako wakurasireiko, uye meso ako anobwairireiko,
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
zvokuti unoitira Mwari hasha ugobudisa mashoko akadai kubva mumuromo mako?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
“Munhu chiiko, zvokuti angava akanaka, kana munhu akazvarwa nomukadzi, kuti angava akarurama?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Kana Mwari akasavimba navatsvene vake, kunyange dai matenga akasava akachena pamberi pake,
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
ko, kuzoti munhu, ane uori uye akaora, anonwa zvakaipa semvura!
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
“Nditeerere ndigokutsanangurira; rega ndikuudze zvandakaona,
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
zvakataurwa navanhu vakachenjera, vasingavanzi chinhu chavakagamuchira kubva kumadzibaba avo,
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
ivo voga vakapiwa nyika pasina mutorwa akapfuura napakati pavo:
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Murume akaipa anotambudzika nokurwadziwa pamazuva ake ose, makore ose outsinye akachengeterwa iye.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
Maungira anotyisa anozadza nzeve dzake; pazvinenge zvaita sezvakanaka, vapambi vanomurwisa.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
Anorasikirwa netariro yokupunyuka parima; munondo ndiwo waakatarirwa.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Anofamba-famba achiita sechokudya zvamagora; anoziva kuti zuva rerima raswedera.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Kutambudzika nokurwadziwa zvinomuzadza nokutya; zvinomukunda, samambo agadzirira kurwisa,
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
nokuti anokungira Mwari chibhakera chake uye anozvikudza pamusoro paWamasimba Ose,
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
achimhanyira kwaari asingatyi ane nhoo hobvu, yakasimba.
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
“Kunyange chiso chake chakafukidzwa namafuta uye chiuno chake chakafuta nenyama,
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
iye achagara mumaguta akaparadzwa nomudzimba dzisingagarwi nomunhu, dzimba dzokoromoka kuva marara.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
Haachazovazve mupfumi uye pfuma yake haingagari, kana nepfuma yake haingazadzi nyika.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
Haangapunyuki rima; murazvo uchasvavisa mabukira ake, uye kufema kwomuromo waMwari kuchamurasira kure.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Ngaarege kuzvinyengera nokuvimba nezvisina maturo, nokuti haana chaachawana pazviri.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
Acharipirwa zvakazara nguva yake isati yasvika, uye matavi ake haangawandi.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
Achafanana nomuzambiringa wabvisirwa mazambiringa asati aibva, kufanana nomuti womuorivhi wodonhedza maruva awo.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
Nokuti ungano yavasingadi Mwari ichashaya zvibereko, uye moto uchaparadza matende avaya vanofarira fufuro.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Vanobata mimba yokutambudzika vagozvara zvakaipa; dumbu ravo rinogadzira kunyengera.”
