Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Então Elifaz, o temanita, respondeu, dizendo:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
Por acaso o sábio dará como resposta vão conhecimento, e encherá seu ventre de vento oriental?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Repreenderá com palavras que nada servem, e com argumentos que de nada aproveitam?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Porém tu destróis o temor, e menosprezas a oração diante de Deus.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
Pois tua perversidade conduz tua boca, e tu escolheste a língua dos astutos.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Tua boca te condena, e não eu; e teus lábios dão testemunho contra ti.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
Por acaso foste tu o primeiro ser humano a nascer? Ou foste gerado antes dos morros?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Ouviste tu o segredo de Deus? Reténs tu [apenas] contigo a sabedoria?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
O que tu sabes que nós não saibamos? [O que] tu entendes que não tenhamos [entendido]?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Entre nós também há os que tenham cabelos grisalhos, também há os que são muito mais idosos que teu pai.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Por acaso as consolações de Deus te são poucas? As mansas palavras voltadas a ti?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Por que o teu coração te arrebata, e por que centelham teus olhos,
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
Para que vires teu espírito contra Deus, e deixes sair [tais] tais palavras de tua boca?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
O que é o homem, para que seja puro? E o nascido de mulher, para que seja justo?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Eis que [Deus] não confia em seus santos, nem os céus são puros diante de seus olhos;
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
Quanto menos o homem, abominável e corrupto, que bebe a maldade como água?
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Escuta-me; eu te mostrarei; eu te contarei o que vi.
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
(O que os sábios contaram, o que não foi encoberto por seus pais,
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
A somente os quais a terra foi dada, e estranho nenhum passou por meio deles):
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Todos os dias do perverso são sofrimento para si, o número de anos reservados ao opressor.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
Ruídos de horrores estão em seus ouvidos; até na paz lhe sobrevém o assolador.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
Ele não crê que voltará da escuridão; ao contrário, a espada o espera.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Anda vagueando por comida, onde quer que ela esteja. Ele sabe que o dia das trevas está prestes a acontecer.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Angústia e aflição o assombram, [e] prevalecem contra ele como um rei preparado para a batalha;
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Porque ele estendeu sua mão contra Deus, e se embraveceu contra o Todo-Poderoso,
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
Corre contra ele com [dureza] de pescoço, e como seus escudos grossos e levantados.
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
Porque cobriu seu rosto com sua gordura, e engordou as laterais de seu corpo.
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
E habitou em cidades desoladas cidades, em casas desabitadas; que estavam prestes a desmoronar.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
Ele não enriquecerá, nem seu patrimônio subsistirá, nem suas riquezas se estenderão pela terra.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
Não escapará das trevas; a chama secará seus ramos, e ao sopro de sua boca desparecerá.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Não confie ele na ilusão para ser enganado; pois a sua recompensa será nada.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
Não sendo ainda seu tempo, ela se cumprirá; e seu ramo não florescerá.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
Sacudirá suas uvas antes de amadurecerem como a vide, e derramará sua flor como a oliveira.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
Pois a ajuntamento dos hipócritas será estéril, e fogo consumirá as tendas do suborno.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Eles concebem a maldade, e dão à luz a perversidade; e o ventre deles prepara enganos.
