Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Então respondeu Eliphaz o themanita, e disse:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
Porventura dará o sábio por resposta ciência de vento? e encherá o seu ventre de vento oriental?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Arguindo com palavras que de nada servem e com razões, com que nada aproveita?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
E tu tens feito vão o temor, e diminues os rogos diante de Deus.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
Porque a tua boca declara a tua iniquidade; e tu escolheste a língua dos astutos.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
A tua boca te condena, e não eu, e os teus lábios testificam contra ti.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
És tu porventura o primeiro homem que foi nascido? ou foste gerado antes dos outeiros?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Ou ouviste o secreto conselho de Deus? e a ti só limitaste a sabedoria?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
Que sabes tu, que nós não sabemos? e que entendes, que não haja em nós?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Também há entre nós encanecidos e idosos, muito mais idosos do que teu pai.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Porventura as consolações de Deus te são pequenas? ou alguma coisa se oculta em ti
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Porque te arrebata o teu coração? e porque acenam os teus olhos?
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
Para virares contra Deus o teu espírito, e deixares sair tais palavras da tua boca?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
Que é o homem, para que seja puro? e o que nasce da mulher, para que fique justo?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Eis que nos seus santos não confiaria, e nem os céus são puros aos seus olhos.
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
Quanto mais abominável e fedorento é o homem que bebe a iniquidade como a água?
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Escuta-me, mostrar-to-ei: e o que vi te contarei
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
(O que os sábios anunciaram, ouvindo-o de seus pais, e o não ocultaram.
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
Aos quais somente se dera a terra, e nenhum estranho passou por meis deles):
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Todos os dias o ímpio se dá pena a si mesmo, e se reservam para o tirano um certo número de anos.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
O sonido dos horrores está nos seus ouvidos: até na paz lhe sobrevem o assolador.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
Não crê que tornará das trevas, e que está esperado da espada.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Anda vagueando por pão, dizendo: Onde está? Bem sabe que já o dia das trevas lhe está preparado à mão.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Assombram-no a angústia e a tribulação; prevalecem contra ele, como o rei preparado para a peleja.
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Porque estende a sua mão contra Deus, e contra o Todo-poderoso se embravece.
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
Arremete contra ele com a dura cerviz, e contra os pontos grossos dos seus escudos.
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
Porquanto cobriu o seu rosto com a sua gordura, e criou enxundia nas ilhargas.
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
E habitou em cidades assoladas, em casas em que ninguém morava, que estavam a ponto de fazer-se montões de ruínas.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
Não se enriquecerá, nem subsistirá a sua fazenda, nem se estenderão pela terra as suas possessões.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
Não escapará das trevas; a chama do fogo secará os seus renovos, e ao assopro da sua boca desaparecerá.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Não confie pois na vaidade enganando-se a si mesmo, porque a vaidade será a sua recompensa.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
Antes do seu dia ela se lhe cumprirá; e o seu ramo não reverdecerá.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
Sacudirá as suas uvas verdes, como as da vide, e deixará cair a sua flor como a da oliveira.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
Porque o ajuntamento dos hipócritas se fará estéril, e o fogo consumirá as tendas do suborno.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Concebem o trabalho, e parem a iniquidade, e o seu ventre prepara enganos.
