Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Elifaz il Temanita prese a dire:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
Potrebbe il saggio rispondere con ragioni campate in aria e riempirsi il ventre di vento d'oriente?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Si difende egli con parole senza costrutto e con discorsi inutili?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Tu anzi distruggi la religione e abolisci la preghiera innanzi a Dio.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
Sì, la tua malizia suggerisce alla tua bocca e scegli il linguaggio degli astuti.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Non io, ma la tua bocca ti condanna e le tue labbra attestano contro di te.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
Sei forse tu il primo uomo che è nato, o, prima dei monti, sei venuto al mondo?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Hai avuto accesso ai segreti consigli di Dio e ti sei appropriata tu solo la sapienza?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
Che cosa sai tu che noi non sappiamo? Che cosa capisci che da noi non si comprenda?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Anche fra di noi c'è il vecchio e c'è il canuto più di tuo padre, carico d'anni.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Poca cosa sono per te le consolazioni di Dio e una parola moderata a te rivolta?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Perché il tuo cuore ti trasporta e perché fanno cenni i tuoi occhi,
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
quando volgi contro Dio il tuo animo e fai uscire tali parole dalla tua bocca?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
Che cos'è l'uomo perché si ritenga puro, perché si dica giusto un nato di donna?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Ecco, neppure dei suoi santi egli ha fiducia e i cieli non sono puri ai suoi occhi;
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
quanto meno un essere abominevole e corrotto, l'uomo, che beve l'iniquità come acqua.
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Voglio spiegartelo, ascoltami, ti racconterò quel che ho visto,
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
quello che i saggi riferiscono, non celato ad essi dai loro padri;
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
a essi soli fu concessa questa terra, né straniero alcuno era passato in mezzo a loro.
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Per tutti i giorni della vita il malvagio si tormenta; sono contati gli anni riservati al violento.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
Voci di spavento gli risuonano agli orecchi e in piena pace si vede assalito dal predone.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
Non crede di potersi sottrarre alle tenebre, egli si sente destinato alla spada.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Destinato in pasto agli avvoltoi, sa che gli è preparata la rovina.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Un giorno tenebroso lo spaventa, la miseria e l'angoscia l'assalgono come un re pronto all'attacco,
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
perché ha steso contro Dio la sua mano, ha osato farsi forte contro l'Onnipotente;
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
correva contro di lui a testa alta, al riparo del curvo spessore del suo scudo;
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
poiché aveva la faccia coperta di grasso e pinguedine intorno ai suoi fianchi.
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
Avrà dimora in città diroccate, in case dove non si abita più, destinate a diventare macerie.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
Non arricchirà, non durerà la sua fortuna, non metterà radici sulla terra.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
Alle tenebre non sfuggirà, la vampa seccherà i suoi germogli e dal vento sarà involato il suo frutto.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Non confidi in una vanità fallace, perché sarà una rovina.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
La sua fronda sarà tagliata prima del tempo e i suoi rami non rinverdiranno più.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
Sarà spogliato come vigna della sua uva ancor acerba e getterà via come ulivo i suoi fiori,
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
poiché la stirpe dell'empio è sterile e il fuoco divora le tende dell'uomo venale.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Concepisce malizia e genera sventura e nel suo seno alleva delusione.
