Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
| ויען אליפז התימני ויאמר׃ |
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
| החכם יענה דעת רוח וימלא קדים בטנו׃ |
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
| הוכח בדבר לא יסכון ומלים לא יועיל בם׃ |
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
| אף אתה תפר יראה ותגרע שיחה לפני אל׃ |
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
| כי יאלף עונך פיך ותבחר לשון ערומים׃ |
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
| ירשיעך פיך ולא אני ושפתיך יענו בך׃ |
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
| הראישון אדם תולד ולפני גבעות חוללת׃ |
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
| הבסוד אלוה תשמע ותגרע אליך חכמה׃ |
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
| מה ידעת ולא נדע תבין ולא עמנו הוא׃ |
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
| גם שב גם ישיש בנו כביר מאביך ימים׃ |
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
| המעט ממך תנחמות אל ודבר לאט עמך׃ |
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
| מה יקחך לבך ומה ירזמון עיניך׃ |
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
| כי תשיב אל אל רוחך והצאת מפיך מלין׃ |
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
| מה אנוש כי יזכה וכי יצדק ילוד אשה׃ |
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
| הן בקדשו לא יאמין ושמים לא זכו בעיניו׃ |
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
| אף כי נתעב ונאלח איש שתה כמים עולה׃ |
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
| אחוך שמע לי וזה חזיתי ואספרה׃ |
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
| אשר חכמים יגידו ולא כחדו מאבותם׃ |
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
| להם לבדם נתנה הארץ ולא עבר זר בתוכם׃ |
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
| כל ימי רשע הוא מתחולל ומספר שנים נצפנו לעריץ׃ |
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
| קול פחדים באזניו בשלום שודד יבואנו׃ |
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
| לא יאמין שוב מני חשך וצפו הוא אלי חרב׃ |
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
| נדד הוא ללחם איה ידע כי נכון בידו יום חשך׃ |
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
| יבעתהו צר ומצוקה תתקפהו כמלך עתיד לכידור׃ |
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
| כי נטה אל אל ידו ואל שדי יתגבר׃ |
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
| ירוץ אליו בצואר בעבי גבי מגניו׃ |
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
| כי כסה פניו בחלבו ויעש פימה עלי כסל׃ |
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
| וישכון ערים נכחדות בתים לא ישבו למו אשר התעתדו לגלים׃ |
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
| לא יעשר ולא יקום חילו ולא יטה לארץ מנלם׃ |
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
| לא יסור מני חשך ינקתו תיבש שלהבת ויסור ברוח פיו׃ |
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
| אל יאמן בשו נתעה כי שוא תהיה תמורתו׃ |
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
| בלא יומו תמלא וכפתו לא רעננה׃ |
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
| יחמס כגפן בסרו וישלך כזית נצתו׃ |
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
| כי עדת חנף גלמוד ואש אכלה אהלי שחד׃ |
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
| הרה עמל וילד און ובטנם תכין מרמה׃ |
