Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Da antwortete Eliphas von Theman und sprach:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
Soll ein weiser Mann so aufgeblasene Worte reden und seinen Bauch so blähen mit losen Reden?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Du strafest mit Worten, die nicht taugen, und dein Reden ist kein nütze.
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Du hast die Furcht fahren lassen und redest zu verächtlich vor Gott.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
Denn deine Missetat lehret deinen Mund also, und hast erwählet eine schalkhafte Zunge.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Dein Mund wird dich verdammen, und nicht ich; deine Lippen sollen dir antworten.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
Bist du der erste Mensch geboren? Bist du vor allen Hügeln empfangen?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Hast du Gottes heimlichen Rat gehöret? und ist die Weisheit selbst geringer denn du?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
Was weißt du, das wir nicht wissen? Was verstehest du, das nicht bei uns sei?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Es sind Graue und Alte unter uns, die länger gelebt haben denn deine Väter.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Sollten Gottes Tröstungen so geringe vor dir gelten? Aber du hast irgend noch ein heimlich Stück bei dir.
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Was nimmt dein Herz vor? Was siehest du so stolz?
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
Was setzt sich dein Mut wider Gott, daß du solche Rede aus deinem Munde lässest?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
Was ist ein Mensch, daß er sollte rein sein, und daß der sollte gerecht sein, der vom Weibe geboren ist?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Siehe, unter seinen Heiligen ist keiner ohne Tadel, und die Himmel sind nicht rein vor ihm.
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
Wie viel mehr ein Mensch, der ein Greuel und schnöde ist, der Unrecht säuft wie Wasser.
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Ich will dir's zeigen, höre mir zu; und will dir erzählen was ich gesehen habe,
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
was die Weisen gesagt haben, und ihren Vätern nicht verhohlen gewesen ist,
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
welchen allein das Land gegeben ist, daß kein Fremder durch sie gehen muß.
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Der Gottlose bebet sein Leben lang; und dem Tyrannen ist die Zahl seiner Jahre verborgen.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
Was er höret, das schrecket ihn; und wenn's gleich Friede ist, fürchtet er sich, der Verderber komme;
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
glaubt nicht, daß er möge dem Unglück entrinnen, und versiehet sich immer des Schwerts.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Er zeucht hin und hernach Brot und dünket ihn immer, die Zeit seines Unglücks sei vorhanden.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Angst und Not schrecken ihn und schlagen ihn nieder als ein König mit einem Heer.
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Denn er hat seine Hand wider Gott gestrecket und wider den Allmächtigen sich gesträubet.
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
Er läuft mit dem Kopf an ihn und ficht halsstarriglich wider ihn.
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
Er brüstet sich wie ein fetter Wanst und macht sich fett und dick.
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
Er wird aber wohnen in verstörten Städten, da keine Häupter sind, sondern auf einem Haufen liegen.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
Er wird nicht reich bleiben, und sein Gut wird nicht bestehen, und sein Glück wird sich nicht ausbreiten im Lande.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
Unfall wird nicht von ihm lassen. Die Flamme wird seine Zweige verdorren und durch den Odem ihres Mundes ihn wegfressen.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Er wird nicht bestehen, denn er ist in seinem eiteln Dünkel betrogen, und eitel wird sein Lohn werden.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
Er wird ein Ende nehmen, wenn's ihm uneben ist, und sein Zweig wird nicht grünen.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
Er wird abgerissen werden wie eine unzeitige Traube vom Weinstock, und wie ein Ölbaum seine Blüte abwirft.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
Denn der Heuchler Versammlung wird einsam bleiben, und das Feuer wird die Hütten fressen, die Geschenke nehmen.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Er gehet schwanger mit Unglück und gebiert Mühe, und ihr Bauch bringet Fehl.
