< Jób 15 >

1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Und Eliphas, der Temaniter, antwortete und sprach:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
Wird ein Weiser windige Erkenntnis antworten, und wird er sein Inneres füllen mit Ostwind,
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
streitend mit Reden, die nichts taugen, und mit Worten, womit er nicht nützt?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Ja, du vernichtest die Gottesfurcht und schmälerst die Andacht vor Gott.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
Denn deine Ungerechtigkeit belehrt deinen Mund, und du wählst die Sprache der Listigen.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Dein Mund verdammt dich, und nicht ich; und deine Lippen zeugen wider dich.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
Bist du als Erster zum Menschen gezeugt, und vor den Hügeln du geboren?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Hast du im Rate Gottes zugehört, und die Weisheit an dich gerissen?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
Was weißt du, das wir nicht wüßten, was verstehst du, das uns nicht bekannt wäre?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Unter uns sind auch Alte, auch Greise, reicher an Tagen als dein Vater.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Sind dir zu wenig die Tröstungen Gottes, und ein sanftes Wort an dich zu gering?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Was reißt dein Herz dich hin, und was zwinken deine Augen,
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
daß du gegen Gott dein Schnauben kehrst, und Reden hervorgehen lässest aus deinem Munde?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
Was ist der Mensch, daß er rein sein sollte, und der vom Weibe Geborene, daß er gerecht wäre?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Siehe, auf seine Heiligen vertraut er nicht, und die Himmel sind nicht rein in seinen Augen:
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
wieviel weniger der Abscheuliche und Verderbte, der Mann, der Unrecht trinkt wie Wasser!
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Ich will dir's berichten, höre mir zu; und was ich gesehen, will ich erzählen,
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
was die Weisen verkündigt und nicht verhehlt haben von ihren Vätern her, -
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
ihnen allein war das Land übergeben, und kein Fremder zog durch ihre Mitte; -
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Alle seine Tage wird der Gesetzlose gequält, und eine kleine Zahl von Jahren ist dem Gewalttätigen aufgespart.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
Die Stimme von Schrecknissen ist in seinen Ohren, im Frieden kommt der Verwüster über ihn;
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
er glaubt nicht an eine Rückkehr aus der Finsternis, und er ist ausersehen für das Schwert.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Er schweift umher nach Brot, wo es finden? Er weiß, daß neben ihm ein Tag der Finsternis bereitet ist.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Angst und Bedrängnis schrecken ihn, sie überwältigen ihn wie ein König, gerüstet zum Sturm.
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Weil er seine Hand wider Gott ausgestreckt hat und wider den Allmächtigen trotzte,
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
wider ihn anrannte mit gerecktem Halse, mit den dichten Buckeln seiner Schilde;
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
weil er sein Angesicht bedeckt hat mit seinem Fette und Schmer angesetzt an den Lenden;
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
und zerstörte Städte bewohnte, Häuser, die nicht bewohnt werden sollten, die zu Steinhaufen bestimmt waren:
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
so wird er nicht reich werden, und sein Vermögen wird keinen Bestand haben; und nicht neigt sich zur Erde, was solche besitzen.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
Er entweicht nicht der Finsternis; seine Schößlinge versengt die Flamme; und er muß weichen durch den Hauch seines Mundes. -
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Er verlasse sich nicht auf Nichtiges, er wird getäuscht; denn Nichtiges wird seine Vergeltung sein.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
Noch ist sein Tag nicht da, so erfüllt es sich; und sein Palmzweig wird nicht grün.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
Wie der Weinstock übt er Unbill an seinen unreifen Beeren, und wie der Olivenbaum wirft er seine Blüte ab.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
Denn der Hausstand des Ruchlosen ist unfruchtbar, und Feuer frißt die Zelte der Bestechung.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Sie sind schwanger mit Mühsal und gebären Unheil, und ihr Inneres bereitet Trug.

< Jób 15 >