Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Then answered Eliphaz the Temanite, and said:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
Should a wise man make answer with windy knowledge, and fill his belly with the east wind?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Should he reason with unprofitable talk, or with speeches wherewith he can do no good?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Yea, thou doest away with fear, and impairest devotion before God.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
For thine iniquity teacheth thy mouth, and thou choosest the tongue of the crafty.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Thine own mouth condemneth thee, and not I; yea, thine own lips testify against thee.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
Art thou the first man that was born? Or wast thou brought forth before the hills?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Dost thou hearken in the council of God? And dost thou restrain wisdom to thyself?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
What knowest thou, that we know not? What understandest thou, which is not in us?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
With us are both the gray-headed and the very aged men, much older than thy father.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Are the consolations of God too small for thee, and the word that dealeth gently with thee?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Why doth thy heart carry thee away? And why do thine eyes wink?
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
That thou turnest thy spirit against God, and lettest such words go out of thy mouth.
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
What is man, that he should be clean? And he that is born of a woman, that he should be righteous?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Behold, He putteth no trust in His holy ones; yea, the heavens are not clean in His sight.
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
How much less one that is abominable and impure, man who drinketh iniquity like water!
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
I will tell thee, hear thou me; and that which I have seen I will declare —
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
Which wise men have told from their fathers, and have not hid it;
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
Unto whom alone the land was given, and no stranger passed among them.
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
The wicked man travaileth with pain all his days, even the number of years that are laid up for the oppressor.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
A sound of terrors is in his ears: in prosperity the destroyer shall come upon him.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
He believeth not that he shall return out of darkness, and he is waited for of the sword.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
He wandereth abroad for bread: 'Where is it?' He knoweth that the day of darkness is ready at his hand.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Distress and anguish overwhelm him; they prevail against him, as a king ready to the battle.
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Because he hath stretched out his hand against God, and behaveth himself proudly against the Almighty;
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
He runneth upon him with a stiff neck, with the thick bosses of his bucklers.
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
Because he hath covered his face with his fatness, and made collops of fat on his loins;
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
And he hath dwelt in desolate cities, in houses which no man would inhabit, which were ready to become heaps.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
He shall not be rich, neither shall his substance continue, neither shall their produce bend to the earth.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
He shall not depart out of darkness; the flame shall dry up his branches, and by the breath of His mouth shall he go away.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Let him not trust in vanity, deceiving himself; for vanity shall be his recompense.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
It shall be accomplished before his time, and his branch shall not be leafy.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
He shall shake off his unripe grape as the vine, and shall cast off his flower as the olive.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
For the company of the godless shall be desolate, and fire shall consume the tents of bribery.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
They conceive mischief, and bring forth iniquity, and their belly prepareth deceit.
