< Jób 15 >
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
And Eliphaz the Temanite made answer and said,
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
Will a wise man make answer with knowledge of no value, or will he give birth to the east wind?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Will he make arguments with words in which is no profit, and with sayings which have no value?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Truly, you make the fear of God without effect, so that the time of quiet worship before God is made less by your outcry.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
For your mouth is guided by your sin, and you have taken the tongue of the false for yourself.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
It is by your mouth, even yours, that you are judged to be in the wrong, and not by me; and your lips give witness against you.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
Were you the first man to come into the world? or did you come into being before the hills?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Were you present at the secret meeting of God? and have you taken all wisdom for yourself?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
What knowledge have you which we have not? is there anything in your mind which is not in ours?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
With us are men who are grey-haired and full of years, much older than your father.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Are the comforts of God not enough for you, and the gentle word which was said to you?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Why is your heart uncontrolled, and why are your eyes lifted up;
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
So that you are turning your spirit against God, and letting such words go out of your mouth?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
What is man, that he may be clean? and how may the son of woman be upright?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Truly, he puts no faith in his holy ones, and the heavens are not clean in his eyes;
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
How much less one who is disgusting and unclean, a man who takes in evil like water!
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Take note and give ear to my words; and I will say what I have seen:
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
(The things which wise men have got from their fathers, and have not kept secret from us;
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
For only to them was the land given, and no strange people were among them: )
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
The evil man is in pain all his days, and the number of the years stored up for the cruel is small.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
A sound of fear is in his ears; in time of peace destruction will come on him:
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
He has no hope of coming safe out of the dark, and his fate will be the sword;
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
He is wandering about in search of bread, saying, Where is it? and he is certain that the day of trouble is ready for him:
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
He is greatly in fear of the dark day, trouble and pain overcome him:
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Because his hand is stretched out against God, and his heart is lifted up against the Ruler of all,
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
Running against him like a man of war, covered by his thick breastplate; even like a king ready for the fight,
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
Because his face is covered with fat, and his body has become thick;
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
And he has made his resting-place in the towns which have been pulled down, in houses where no man had a right to be, whose fate was to become masses of broken walls.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
He does not get wealth for himself, and is unable to keep what he has got; the heads of his grain are not bent down to the earth.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
He does not come out of the dark; his branches are burned by the flame, and the wind takes away his bud.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Let him not put his hope in what is false, falling into error: for he will get deceit as his reward.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
His branch is cut off before its time, and his leaf is no longer green.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
He is like a vine whose grapes do not come to full growth, or an olive-tree dropping its flowers.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
For the band of the evil-doers gives no fruit, and the tents of those who give wrong decisions for reward are burned with fire.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Evil has made them with child, and they give birth to trouble; and the fruit of their body is shame for themselves.