< Jób 15 >
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Unya si Eliphaz nga taga Teman mitubag ug miingon,
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
“Kinahanglan ba nga motubag ang usa ka maalamong tawo pinasikad sa mga walay hinungdan nga kahibalo ug pun-on ang iyang kaugalingon sa hangin sa sidlakan?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Kinahanglan ba nga mangatarungan siya sa walay kapuslanang mga pagpanulti o uban sa pagpamulong nga dili makaayo kaniya?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Tinuod gayod, nawad-an ka na ug pagtahod sa Dios; nawala na ang imong pagpamalandong kaniya,
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
kay ang imong kasaypanan nagatudlo sa imong baba; gipili nimo ang pagbaton sa dila sa tawong malimbongon.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Ang imong kaugalingong baba naghukom kanimo, dili ako; tinuod gayod, ang imong kaugalingong ngabil nagpamatuod batok kanimo.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
Ikaw ba ang unang tawo nga nahimugso? Nauna ka na ba diay nga gibuhat sa wala pa ang kabungtoran?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Nadungog mo na ba ang mga tinagong kahibalo sa Dios? Gituga lang ba alang sa imong kaugalingon ang kaalam?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
Unsa ba ang imong nasayran nga wala namo masayri? Unsa man ang imong nasabtan nga wala kanamo?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Ania kanamo ang mga ubanon ug tigulang na kaayo nga mga tawo nga mas magulang pa kay sa imong amahan.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Gamay lang ba diay alang kanimo ang mga paglipay sa Dios, ang mga pulong nga malumo alang kanimo?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Nganong nadala ka man sa imong kasingkasing? Nganong hait man ang imong tinan-awan,
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
aron ba makabatok ang imong espiritu ngadto sa Dios ug maipagawas kanang mga pulonga gikan sa imong baba?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
Unsa ba ang tawo nga kinahanglan man siyang hinloan? Unsa ba siya nga gihimugso sa usa ka babaye nga kinahanglan man siyang ipakamatarong?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Tan-awa, ang Dios wala mosalig bisan sa iyang mga balaan; tinuod gayod, ang kalangitan dili hinlo sa iyang panan-aw;
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
labi pa nga dili hinlo ang tawo nga malaw-ay ug malimbongon, ang tawo nga naga-inom sa kasaypanan sama sa tubig!
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Ipakita ko kanimo, paminawa ako; Ipahibalo ko kanimo ang mga butang nga akong nakita,
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
ang mga butang nga gikabilin sa mga maalamong tawo gikan pa sa ilang mga amahan, ang mga butang nga wala gililong sa ilang mga katigulangan.
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
Mao kini ang ilang mga katigulangan, nga kanila lamang gihatag ang yuta, ug sa taliwala niini wala malabyi sa mga langyaw.
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Ang tawong daotan molimbaglimbag sa kasakit sa tanan niyang mga adlaw, ang kadaghan sa mga katuigan nga giandam alang sa madaugdaogon aron paantuson.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
Ang tingog sa kalisang anaa sa iyang mga igdulungog; samtang anaa siya sa kauswagan, ang manglalaglag moabot kaniya.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
Wala siya naghunahuna nga makabalik pa siya gikan sa kangitngit; ang espada nagpaabot kaniya.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Naglakawlakaw siya sa nagkalainlaing mga dapit alang sa tinapay, nga nagaingon, 'Asa naman kini?' Nasayod siya nga ang adlaw sa kangitngit moabotay.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Ang kaguol ug kasakit makapahadlok kaniya; mopatigbabaw kini kaniya, sama sa hari nga andam alang sa pakiggubat.
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Tungod kay gituy-od niya ang iyang kamot batok sa Dios ug nagmagarbohon batok sa Makagagahom,
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
kining tawong daotan miasdang sa Dios uban ang liog nga nagtikig, uban sa baga nga taming.
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
Tinuod gayod kini, bisan gilukop niya ang iyang panagway sa iyang tambok ug gitigom ang tambok sa iyang hawak,
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
ug nagpuyo sa mamingaw nga mga siyudad; sa mga balay nga wala nay tawo nga nagpuyo karon ug andam na nga mahimong tipun-og.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
Dili na gayod siya maadunahan; ang iyang bahandi dili na molungtad; bisan pa ang iyang anino dili molungtad sa kalibotan.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
Dili na siya mogawas gikan sa kangitngit;
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Ayaw siya tugoti nga mosalig sa mga walay kapuslanan nga mga butang, nga naglimbong sa iyang kaugalingon; kay ang pagkawalay kapuslanan mao ang iyang ganti.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
Mahitabo kini sa dili pa moabot ang iyang takna nga mamatay; ang iyang sanga dili molunhaw.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
Ipanghulog niya ang iyang linghod pa nga ubas sama sa bagon sa parasan; Ipangtaktak niya ang iyang mga bulak sama sa kahoy nga olibo.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
Kay ang pundok niadtong mga tawong walay dios dili makabunga; pagaut-uton sa kalayo ang ilang tolda sa pagpangsuhol.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Manamkon sila sa kalapasan ug manganak sa kasaypanan; ang ilang tagoangkan manamkon sa pagpanglimbong.”