Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Temanlı Elifaz belə cavab verdi:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
«Müdrik insan boş sözlərlə cavab verərmi? Köksünü şərq küləyi ilə doldurarmı?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Faydasız sözlərlə, dəyərsiz nitqlərlə Mübahisə etmək olarmı?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Amma sən Allah qorxusunu bir kənara qoyursan, Allah hüzurunda düşünməyə mane olursan.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
Çünki sənin ağzın günahdan dərs alıb, Hiyləgərlərin dili ilə danışırsan.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Səni məhkum edən mən deyiləm, öz dilindir. Dodaqların öz əleyhinə şəhadət edir.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
İlk doğulan insan sənsənmi? Yoxsa dağlardan da əvvəl sən var olmusan?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Allahın sirrinəmi qulaq asmısan? Təkcə özünümü müdrik sayırsan?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
Sən nəyi bilirsən ki, biz onu bilmirik? Sənin dərk etdiyin nədir ki, biz onu dərk etmirik?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Bizdə ağsaçlı da, yaşlı da var, Onlar atandan da yaşlı olar.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Sənə Allahın təsəllisi, Söylədiyi xoş sözlər kifayət deyilmi?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Niyə qəlbin səni belə çaşdırır, Gözlərindən od çıxır?
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
Niyə Allaha qəzəbini göstərirsən, Dilindən belə sözlər çıxır?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
İnsan, həqiqətən, təmiz ola bilərmi? Qadından doğulan insan saleh ola bilərmi?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Allah müqəddəslərinə belə, etibar etmirsə, Göylər belə, Onun gözündə təmiz deyilsə,
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
Haqsızlığı su kimi içən, İyrənc, korlanmış insana O etibar edərmi?
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Dinlə məni, sənə deyim, Gördüyümü bəyan edim –
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
Hikmətli adamların dediklərini, Atalarından alıb gizlətmədiyi şeyləri.
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
O atalar ki ölkə yalnız onlara verilmişdi, Aralarına yadelli girməmişdi.
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Pis insan həyatı boyu əzab çəkir, Zorakı adama ayrılan illərin sayı bilinir.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
Qulağından dəhşətli səslər əskilmir, Dinc oturanda soyğunçular ona hücum edir.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
İnana bilməz ki, qaranlıqdan qurtara bilər, Onu qılınc gözlər.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
“Haradadır?” deyib çörək üçün avara gəzər, Qara günlərinin yanında olduğunu bilər.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Ağrı və sıxıntı onu qorxudar, Zəfər çalan padşah kimi onu məğlubiyyətə uğradar.
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Çünki Allaha belə, əl uzadıb, Külli-İxtiyara meydan oxuyub.
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
Dikbaşlıq edib, dəyirmi sipərini tutub, Allahın üstünə hücum çəkir.
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
Onun üzü tosqunluqdan şişər, Qarnı nə qədər piyləşər,
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
O, dağılmış şəhərlərdə, Kimsəsiz, yerlə yeksan olan viranələrdə, Aqibəti dağılmaq olan evlərdə yaşayacaq.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
Varlı olmayacaq, sərvətləri tükənəcək, Malları ölkəni bürüməyəcək.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
Qaranlıqdan qurtulmayacaq, Pöhrələrini alov tutacaq, Allahın ağzının nəfəsi ilə yox olacaq.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Qoy boş şeyə güvənərək özünü aldatmasın, Çünki əvəzində nəsibi boşluq olacaq.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
İşi vaxtsız bitəcək, Budağı göyərməyəcək.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
Qorası tökülən üzüm ağacı kimi, Çiçəyi tökülən zeytun ağacı kimi olacaq.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
Çünki allahsız icma qısır olar, Rüşvətxorların çadırı od tutub yanar.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Onlar bəlaya hamilə olub şər doğar, Bətnləri hiylə ilə dolar».
