Jób 14

1 Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.

Ti tao a maiyanak iti babai, agbiag laeng iti sumagmamano nga al-aldaw ken napnoan ti riribuk.

2 Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.

Agrusing isuna manipud iti daga a kasla maysa a sabong ket makeltay; agpukaw isuna a kasla aniniwan ken saan nga agpaut.

3 Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem?

Kumitkitaka kadi iti aniaman kadagitoy? Ikuyognak kadi iti pangukoman?

4 Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.

Siasino ti makaiyeg ti maysa a banag a nadalus manipud ti maysa a banag a narugit? Awan.

5 Nincsenek-é meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.

Naikeddengen dagiti al-aldaw ti tao; Adda kenka dagiti bilang dagiti bulbulanna; dinutokam ti pagpatinggaanna a saanna a mabalin a labsan.

6 Fordulj el azért tőle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek.

Iyadayom iti panagkitam kenkuana tapno makainana isuna, tapno maragragsakna ti aldawna a kas maysa a natangdanan a tao no maaramidna ti kasta.

7 Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.

Adda ti namnama iti kayo; no mapukan daytoy, mabalin nga agrusing manen, a saanto nga agsardeng ti naganus a sangana.

8 Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke:

Uray no matangkenan ti ramutna iti daga, ken matay ti puonna iti daga,

9 A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete.

ngem uray makaangot laeng daytoy iti danum, agsaringitto daytoy ken agsanga a kas iti mula.

10 De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van ő?

Ngem matay ti tao; kumapsot isuna; pudno nga agsardeng nga aganges ti tao, ket sadino ti ayanna?

11 Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:

Kas ti panagawan ti danum iti dan-aw ken kas iti panagpukaw ken panagmaga ti danum iti karayan,

12 Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az ő álmukból.

kasta met ti panagidda dagiti tattao ken saanen a bumangon manen. Agingga nga awanen dagiti langit, saandanto nga agriing wenno mariing iti pannaturogda.

13 Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam! (Sheol h7585)

O, nga ilemmengnak koma idiay sheol nga adayu manipud kadagiti riribuk, ken idulinnak iti nalimed agingga a malpas ti pungtotmo, a tudingannak iti maysa a nadutokan a tiempo nga agtalinaed sadiay ket lagipennak! (Sheol h7585)

14 Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? Akkor az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.

No matay ti tao, agbiagto aya manen? No kasta, tarigagayak nga urayen amin a pakabannogak sadiay agingga nga umay ti pannakawayawayak.

15 Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.

Umawagkanto, ket sungbatanka. Agtarigagaykanto kadagiti trabaho dagiti imam.

16 De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!

Bilangen ken imdengamto dagiti addangko; saanmonto a kankanayon a siputan ti basolko.

17 Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bűneimhez.

Maidulinto dagiti basbasolko iti maysa a supot; kallubamto dagiti kinadakesko.

18 Még a hegy is szétomlik, ha eldől; a szikla is elmozdul helyéről;

Ngem uray dagiti banbantay ket agriggaay ken agbalin nga awan mamaayna; uray dagiti batbato ket maiyakar kadagiti ayanda;

19 A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé.

runoten dagiti danum dagiti batbato; iyanod ti panaglayusda ti tapuk ti daga. Kas iti daytoy, dadaelem dagiti namnama ti tao.

20 Hatalmaskodol rajta szüntelen és ő elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el őt.

Kankanayonmo a parmeken isuna, ket aglabas isuna; baliwam ti rupana ken papanawem tapno matay isuna.

21 Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törődik velök.

Maidaydayaw dagiti annakna a lallaki, ngem saanna nga ammo daytoy; mabalin a maipababada, ngem saanna a makita a mapasamak daytoy.

22 Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg.

Mariknana laeng ti ut-ot ti bukodna a bagi, ken agladingit isuna para iti bagina.