Jób 14
1 Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.
L’homme né d’une femme, vivant peu de temps, est rempli de beaucoup de misères.
2 Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.
Comme une fleur, il s’élève, et il est brisé, et il fuit comme l’ombre, et jamais il ne demeure dans un même état.
3 Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem?
Et vous croyez, ô Dieu, qu’il soit digne de vous, d’ouvrir les yeux sur un tel être, et de l’appeler avec vous en jugement?
4 Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.
Qui peut rendre pur celui qui a été conçu d’un sang impur? N’est-ce pas vous qui seul êtes pur?
5 Nincsenek-é meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.
Les jours de l’homme sont courts; le nombre de ses mois est en vos mains; vous avez marqué son terme, lequel ne pourra être dépassé.
6 Fordulj el azért tőle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek.
Retirez-vous un peu de lui, afin qu’il se repose, jusqu’à ce que vienne, comme un mercenaire, son jour désiré.
7 Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.
Un arbre a de l’espoir: si on le coupe, il reverdit, et ses rameaux poussent.
8 Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke:
Quand sa racine aurait vieilli dans la terre, quand son tronc serait mort dans la poussière,
9 A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete.
À l’odeur de l’eau, il germera, et portera des feuilles comme auparavant, lorsqu’il fut planté.
10 De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van ő?
Mais un homme, lorsqu’il est mort et dépouillé et consumé, où est-il, je vous prie?
11 Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:
De même que si des eaux se retirent de la mer, elles n’y reviennent plus, et que si un fleuve tari se dessèche, il ne coule pas de nouveau,
12 Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az ő álmukból.
Ainsi, un homme, lorsqu’il s’est endormi, ne ressuscitera point jusqu’à ce que le ciel soit détruit; il ne s’éveillera point, et il ne se lèvera pas de son sommeil.
13 Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam! (Sheol h7585)
Qui me donnera que vous me protégiez dans l’enfer, et que vous me cachiez jusqu’à ce que votre fureur soit passée, et que vous me marquiez un temps où vous vous souviendrez de moi? (Sheol h7585)
14 Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? Akkor az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.
Penses-tu qu’une fois mort un homme revive? Pendant tous les jours, où maintenant je combats, j’attends que mon changement vienne.
15 Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.
Vous m’appellerez, et moi je vous répondrai; vous tendrez votre droite à l’ouvrage de vos mains.
16 De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!
Vous avez, à la vérité, compté mes pas; mais pardonnez mes péchés.
17 Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bűneimhez.
Vous avez scellé comme dans un sac mes offenses; mais vous avez guéri mon iniquité.
18 Még a hegy is szétomlik, ha eldől; a szikla is elmozdul helyéről;
Une montagne qui tombe disparaît, et un rocher est transporté de sa place.
19 A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé.
Les eaux cavent des pierres, et une terre est à peu près consumée par une inondation: c’est donc ainsi que vous perdrez un homme.
20 Hatalmaskodol rajta szüntelen és ő elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el őt.
Vous l’avez affermi pour un peu de temps, afin qu’il disparût pour toujours; vous changerez sa face, et vous l’enverrez au loin.
21 Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törődik velök.
Que ses enfants soient dans la gloire, ou qu’ils soient dans l’ignominie, il ne le saura pas.
22 Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg.
Toutefois sa chair, tandis qu’il vivra, souffrira, et son âme pleurera sur lui.
