Jób 13
1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
Mana, méning közüm bularning hemmisini körüp chiqqan; Méning quliqim bularni anglap chüshen’gen.
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
Silerning bilgenliringlarni menmu bilimen; Méning silerdin qélishquchilikim yoq.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
Biraq méning arzuyum Hemmige qadir bilen sözlishishtur, Méning Xuda bilen munazire qilghum kélidu.
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
Siler bolsanglar töhmet chaplighuchilar, Hemminglar yaramsiz téwipsiler.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
Siler peqetla sükütte turghan bolsanglar’idi! Bu siler üchün danaliq bolatti!
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
Méning munaziremge qulaq sélinglar, Lewlirimdiki muhakimilerni anglap béqinglar.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
Siler Xudaning wakaletchisi süpitide boluwélip biadil söz qilamsiler? Uning üchün hiyle-mikirlik gep qilmaqchimusiler?
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
Uninggha yüz-xatire qilip [xushamet] qilmaqchimusiler?! Uninggha wakaliten dewa sorimaqchimusiler?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
U ich-baghringlarni axturup chiqsa, siler üchün yaxshi bolattimu? Insan balisini aldighandek uni aldimaqchimusiler?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
Siler yüz-xatire qilip yoshurunche xushamet qilsanglar, U choqum silerni eyibleydu.
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
Buningdin köre Uning heywisining silerni qorqatqini, Uning wehimisining silerge chüshkini tüzük emesmu?
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
Pend-nesihetinglar peqet külge oxshash sözler, xalas; Siler [ishench baghlighan] istihkaminglar peqet lay istihkamlar, xalas.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
Méni ixtiyarimgha qoyuwétip zuwan sürmenglar, méni gep qilghili qoyunglar. Béshimgha hernéme kelse kelsun!
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
Qandaqla bolmisun, jénim bilen tewekkul qilimen, Men jénimni alqinimgha élip qoyimen!
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
U jénimni alsimu men yenila Uni kütimen, Uninggha tayinimen; Biraq qandaqla bolmisun men tutqan yollirimni Uning aldida aqlimaqchimen;
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
Bundaq qilishim manga nijatliq bolidu; Chünki iplas bir adem uning aldigha baralmaydu.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
Sözlirimni diqqet bilen anglanglar, Bayanlirimgha obdan qulaq sélinglar.
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
Mana, men öz dewayimni tertipliq qilip teyyar qildim; Men özümning heqiqeten aqlinidighanliqimni bilimen.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
Men bilen bes-munazire qilidighan qéni kim barkin? Hazir süküt qilghan bolsam, tiniqtin toxtighan bolattim!
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
[Ah Xuda]! Manga peqet ikki ishnila qilip bergin; Shundaq bolghandila, men özümni Sendin qachurmaymen:
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
— Qolungni mendin yiraq qilghin; — Wehimeng méni qorqatmisun.
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
Andin méni sot qilishqa chaqir, men sanga jawab bérimen; Yaki men Sanga [dewayimdin] söz qilsam, Senmu manga jawab bérisen.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
Méning qebihliklirim hem gunahlirim zadi qanchilik? Itaetsizlikim hem gunahimni manga körsitip ber!
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Némishqa didaringni mendin yoshurisen? Némishqa méni Öz düshmining dep bilding?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
Uyaq-buyaqqa uchuruwétilidighan anchiki bir yopurmaqni wehimige salmaqchimusen? Qurup ketken paxalni qoghlimaqchimusen?
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
Chünki Sen méning üstümdin zeherdek erzlerni yazisen, Sen yashliqimdiki qebihliklirimni manga qayturuwatisen.
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
Men chirip ketken bir nerse, Men peqet küye yégen bir kiyimla bolghinim bilen, Lékin Sen méning putlirimni kishenleysen, Hemme yollirimni közitip yürisen; Tapanlirimgha mangmasliq üchün chek sizip qoyghansen.
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
