Jób 13
1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
Semuanya itu pernah kulihat dan kudengar sendiri, dan sungguh-sungguh kufahami.
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
Apa yang kamu tahu, aku pun tahu; jangan sangka aku kalah denganmu.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
Tetapi aku hendak bicara dengan Yang Mahakuasa; aku ingin membela perkaraku di hadapan Allah.
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
Sebab kamu menutupi kebodohanmu dengan tipu, tak ubahnya seperti dukun-dukun palsu.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
Seandainya kamu tidak bicara, mungkin kamu dianggap bijaksana.
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
Maka dengarkanlah bantahanku; perhatikanlah pembelaanku.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
Bolehkah demi Allah, kamu berdusta? Bolehkah kamu berbohong untuk kepentingan-Nya?
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
Bolehkah kamu memihak Allah, dan membela-Nya sebagai pengacara?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
Jika Allah memeriksamu, akan baikkah hasilnya? Dapatkah kamu menipu-Nya seperti menipu manusia?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
Bila kamu memihak, walaupun dengan diam-diam, kamu akan dihukum Allah dengan kejam.
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
Apakah keagungan Allah tidak mengejutkan jiwamu? Apakah dahsyat-Nya tidak mengecutkan hatimu?
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
Segala nasihatmu seperti debu yang tak berfaedah; pembelaanmu seperti tanah lempung yang mudah pecah.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
Sebab itu diamlah, biarlah aku bicara! Aku tak perduli bagaimana pun akibatnya!
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
Aku siap mempertaruhkan nyawa!
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
Aku nekad sebab sudah putus asa! Jika Allah hendak membunuhku, aku berserah saja, namun akan kubela kelakuanku di hadapan-Nya.
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
Mungkin karena keberanianku itu aku selamat, sebab orang jahat tak akan berani menghadap Allah!
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
Sekarang dengarlah baik-baik perkataanku; perhatikanlah keteranganku.
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
Perkaraku sudah siap kukemukakan; aku yakin, tak dapat aku dipersalahkan!
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
TUHAN, jika Engkau datang dan menuduh aku, aku akan diam dan menunggu ajalku.
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
Tapi kabulkanlah dua permohonanku ini, supaya aku berani menghadap-Mu lagi:
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
berhentilah menyiksa aku, dan janganlah Kautimpa aku dengan kedahsyatan-Mu!
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
Bicaralah, maka akan kuberi jawaban. Atau biarlah aku bicara, lalu berilah balasan!
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
Berapa banyak salah dan dosa yang kulakukan? Segala pelanggaranku hendaknya Kausebutkan!
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Mengapa Kau menghindar dan menyingkir daripadaku? Apa sebabnya Kauanggap aku sebagai musuh-Mu?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
Aku hanya daun yang gugur kena angin lalu, masakan Kaugentarkan aku! Aku hanya jerami yang kering dan layu, mana boleh Kaukejar-kejar aku!
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
Kautentukan nasib yang pahit bagiku; Kaubalaskan kesalahanku di masa mudaku.
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
Kakiku Kauikat dengan rantai besi; segala gerak-gerikku Kauawasi. Bahkan telapak kakiku, tak lepas dari pandangan-Mu.
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
Maka aku menjadi rapuh seperti kayu yang busuk; seperti kain dimakan ngengat aku menjadi lapuk.
