Jób 13
1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
Sieh', alles hat mein Auge gesehen, mein Ohr gehört und sich's gemerkt!
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
Was ihr wißt, weiß ich auch; ich stehe hinter euch nicht zurück.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
Aber ich will zum Allmächtigen reden und mit Gott zu rechten habe ich Lust.
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
Denn wahrlich, ihr seid Lügenschmiede und Flicker von Nichtigem insgesamt.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
O daß ihr doch ganz stille schwiegt, so könnte das als eure Weisheit gelten!
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
So hört denn die Rüge meines Mundes und merkt auf die Vorwürfe meiner Lippen.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
Wollt ihr Gott zu Liebe Unrecht reden und ihm zu Liebe Trug reden?
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
Wollt ihr für ihn Partei ergreifen oder für Gott streiten?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
Wird es gut ablaufen, wenn er euch erforscht, oder wollt ihr ihn narren, wie man Menschen narrt?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
Nein, strafen, strafen wird er euch, wenn ihr insgeheim Partei ergreift.
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
Seine Hoheit wird euch betäuben, und sein Schrecken auf euch fallen.
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
Eure Merksprüche sind Aschensprüche, Lehmschanzen sind eure Schanzen.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
Laßt mich in Ruhe, so will ich reden, mag über mich ergehen, was da will.
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
Ich will mein Fleisch in meine Zähne nehmen und mein Leben aufs Spiel setzen.
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
Er wird mich töten - ich harre seiner; nur will ich meinen Wandel ihm ins Angesicht darlegen.
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
Schon das gereicht mir zum Sieg, daß vor sein Angesicht kein Heuchler tritt.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
So hört denn aufmerksam meine Rede, und meine Darlegung dringe zu euren Ohren.
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
Wohlan, ich habe den Handel eingeleitet; ich weiß, daß ich Recht behalten werde.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
Wer ist's, der mit mir streiten dürfte? - denn dann wollt' ich schweigen und verscheiden!
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
Nur zweierlei thue mir nicht an, dann will ich mich vor deinem Antlitz nicht verbergen:
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
Zieh deine Hand von mir zurück und laß deinen Schrecken mich nicht ängstigen;
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
dann rufe, so will ich Rede stehn, oder ich will reden, und du entgegne mir!
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
Wieviel Vergehungen und Sünden habe ich denn? Meinen Frevel und meine Sünde laß mich wissen!
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Warum verhüllst du dein Antlitz und erachtest mich für deinen Feind?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
Willst du ein verwehtes Blatt aufschrecken und den dürren Halm verfolgen,
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
daß du mir Bitteres als Urteil schreibst und mich die Sünden meiner Jugend erben lässest?
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
daß du meine Füße in den Block legst und alle meine Wege bewachst und dir einen Kreis um meine Sohlen ziehst?
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
Und eben dieser Mann zerfällt wie von Wurmfraß, wie ein Kleid, das die Motte zerfressen hat!
