Jób 13
1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
Voilà que mon œil a vu toutes ces choses, et que mon oreille les a ouïes, et que je les ai comprises une à une.
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
Et je sais, moi aussi, selon votre science, et je ne suis point inférieur à vous.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
Mais cependant c’est au Tout-Puissant que je parlerai, et c’est avec Dieu que je désire m’entretenir,
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
En montrant auparavant que vous êtes des fabricateurs de mensonge et des défenseurs de maximes perverses.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
Et plût à Dieu que vous gardiez le silence! Vous pourriez passer pour sages.
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
Ecoutez donc ma réprimande, et soyez attentifs au jugement de mes lèvres.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
Est-ce que Dieu a besoin de votre mensonge, de manière que vous parliez pour lui un langage artificieux?
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
Est-ce que vous faites acception de sa personne, et que vous vous efforcez de juger en faveur de Dieu?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
Ou cela lui plaira-t-il, lui à qui rien ne peut être caché? Ou bien sera-t-il trompé comme un homme par vos artifices?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
Lui-même vous blâmera, parce qu’en secret vous faites acception de sa personne.
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
Aussitôt qu’il s’émouvra, il vous troublera, et sa terreur fondra sur vous.
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
Votre mémoire sera semblable à la cendre, et vos têtes superbes seront réduites en boue.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
Gardez un peu de temps le silence, afin que je dise tout ce que mon esprit me suggérera.
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
Pourquoi déchiré-je ma chair avec mes dents? Et pourquoi porté-je mon âme entre mes mains?
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
Quand il me tuerait, c’est en lui que j’espérerais; j’exposerai donc mes voies en sa présence.
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
Et lui-même sera mon sauveur; car aucun hypocrite ne viendra en sa présence.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
Ecoutez mon discours, prêtez l’oreille à des énigmes.
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
Si j’étais jugé, je sais que je serais trouvé innocent.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
Qui est celui qui veut entrer en jugement avec moi? Qu’il vienne: pourquoi me consumerais-je en me taisant?
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
Seulement, ô Dieu, ne me faites pas deux choses, et je ne me cacherai pas devant votre face:
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
Eloignez votre main de moi, et que votre crainte ne m’épouvante pas.
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
Appelez-moi, et moi je vous répondrai; ou bien je parlerai, et vous, répondez-moi.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
Combien ai-je d’iniquités et de péchés? Montrez-moi mes crimes et mes offenses.
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Pourquoi me cachez-vous votre face, et me croyez-vous votre ennemi?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
C’est contre la feuille qui est emportée par le vent que vous montrez votre puissance, et c’est la paille desséchée que vous poursuivez;
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
Car vous écrivez contre moi des sentences très rigoureuses, et vous voulez me consumer pour les péchés de ma jeunesse.
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
Vous avez mis mes pieds dans les chaînes, vous avez observé tous mes sentiers, et vous avez considéré les traces de mes pieds;
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
Moi qui dois être consumé comme un objet putréfié, et comme un vêtement qui est rongé par les vers.
