< Jób 13 >

1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
“Behold, my eye has seen all this. My ear has heard and understood it.
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
What you know, I know also. I am not inferior to you.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
“Surely I would speak to the Almighty. I desire to reason with God.
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
But you are forgers of lies. You are all physicians of no value.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
Oh that you would be completely silent! Then you would be wise.
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
Hear now my reasoning. Listen to the pleadings of my lips.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
Will you speak unrighteously for God, and talk deceitfully for him?
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
Will you show partiality to him? Will you contend for God?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
Is it good that he should search you out? Or as one deceives a man, will you deceive him?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
He will surely reprove you if you secretly show partiality.
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
Won’t his majesty make you afraid and his dread fall on you?
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
Your memorable sayings are proverbs of ashes. Your defences are defences of clay.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
“Be silent! Leave me alone, that I may speak. Let come on me what will.
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
Why should I take my flesh in my teeth, and put my life in my hand?
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
Behold, he will kill me. I have no hope. Nevertheless, I will maintain my ways before him.
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
This also will be my salvation, that a godless man will not come before him.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
Listen carefully to my speech. Let my declaration be in your ears.
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
See now, I have set my cause in order. I know that I am righteous.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
Who is he who will contend with me? For then would I hold my peace and give up the spirit.
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
“Only don’t do two things to me, then I will not hide myself from your face:
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
withdraw your hand far from me, and don’t let your terror make me afraid.
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
Then call, and I will answer, or let me speak, and you answer me.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
How many are my iniquities and sins? Make me know my disobedience and my sin.
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Why do you hide your face, and consider me your enemy?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
Will you harass a driven leaf? Will you pursue the dry stubble?
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
For you write bitter things against me, and make me inherit the iniquities of my youth.
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
You also put my feet in the stocks, and mark all my paths. You set a bound to the soles of my feet,
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
though I am decaying like a rotten thing, like a garment that is moth-eaten.

< Jób 13 >