Jób 13
1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
Behold, mine eye has seen these things, and mine ear has heard [them].
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
And I know all that you too know; and I have not less understanding than you.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
Nevertheless I will speak to the Lord, and I will reason before him, if he will.
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
But you are all bad physicians, and healers of diseases.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
But would that you were silent, and it would be wisdom to you in the end.
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
But hear you the reasoning of my mouth, and attend to the judgement of my lips.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
Do you not speak before the Lord, and utter deceit before him?
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
Or will you draw back? nay do, you yourselves be judges.
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
For [it were] well if he would thoroughly search you: for though doing all things [in your power] you should attach yourselves to him,
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
he will not reprove you at all the less: but if moreover you should secretly respect persons,
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
shall not his whirlpool sweep you round, and terror from him fall upon you?
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
And your glorying shall prove in the end to you like ashes, and your body [like a body] of clay.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
Be silent, that I may speak, and cease from [mine] anger,
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
while I may take my flesh in my teeth, and put my life in my hand.
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
Though the Mighty One should lay hand upon me, forasmuch as he has begun, verily I will speak, and plead before him.
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
And this shall turn to me for salvation; for fraud shall have no entrance before him.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
Hear, hear you my words, for I will declare in your hearing.
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
Behold, I am near my judgement: I know that I shall appear evidently just.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
For who is he that shall plead with me, that I should now be silent, and expire?
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
But grant me two things: then I will not hide myself from your face.
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
Withhold [your] hand from me: and let not your fear terrify me.
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
Then shall you call, and I will listen to you: or you shall speak, and I will give you an answer.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
How many are my sins and my transgressions? teach me what they are.
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Therefore hide you yourself from me, and deem me your enemy?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
Will you be startled [at me], as [at] a leaf shaken by the wind? or will you set yourself against me as against grass borne upon the breeze?
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
for you have written evil things against me, and you have compassed me with the sins of my youth.
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
And you have placed my foot in the stocks; and you have watched all my works, and have penetrated my heels.
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
[I am as] that which waxes old like a bottle, or like a moth-eaten garment.
