Jób 13
1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
這一切，我眼都見過； 我耳都聽過，而且明白。
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
你們所知道的，我也知道， 並非不及你們。
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
我真要對全能者說話； 我願與上帝理論。
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
你們是編造謊言的， 都是無用的醫生。
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
惟願你們全然不作聲； 這就算為你們的智慧！
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
請你們聽我的辯論， 留心聽我口中的分訴。
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
你們要為上帝說不義的話嗎？ 為他說詭詐的言語嗎？
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
你們要為上帝徇情嗎？ 要為他爭論嗎？
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
他查出你們來，這豈是好嗎？ 人欺哄人，你們也要照樣欺哄他嗎？
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
你們若暗中徇情， 他必要責備你們。
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
他的尊榮豈不叫你們懼怕嗎？ 他的驚嚇豈不臨到你們嗎？
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
你們以為可記念的箴言是爐灰的箴言； 你們以為可靠的堅壘是淤泥的堅壘。
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
你們不要作聲，任憑我吧！ 讓我說話，無論如何我都承當。
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
我何必把我的肉掛在牙上， 將我的命放在手中。
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
他必殺我；我雖無指望， 然而我在他面前還要辯明我所行的。
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
這要成為我的拯救， 因為不虔誠的人不得到他面前。
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
你們要細聽我的言語， 使我所辯論的入你們的耳中。
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
我已陳明我的案， 知道自己有義。
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
有誰與我爭論， 我就情願緘默不言，氣絕而亡。
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
惟有兩件不要向我施行， 我就不躲開你的面：
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
就是把你的手縮回，遠離我身； 又不使你的驚惶威嚇我。
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
這樣，你呼叫，我就回答； 或是讓我說話，你回答我。
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
我的罪孽和罪過有多少呢？ 求你叫我知道我的過犯與罪愆。
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
你為何掩面、 拿我當仇敵呢？
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
你要驚動被風吹的葉子嗎？ 要追趕枯乾的碎詡嗎？
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
你按罪狀刑罰我， 又使我擔當幼年的罪孽；
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
也把我的腳上了木狗， 並窺察我一切的道路， 為我的腳掌劃定界限。
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
我已經像滅絕的爛物， 像蟲蛀的衣裳。
