< Jób 13 >
1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
Ania karon, ang akong mata nakakita niining tanan, Ang igdulungog nako nakadungog ug nakasabut niini.
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
Ang inyong nahibaloan, mao ang akong nahibaloan usab: Ako dili ubos kaninyo.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
Mosulti gayud ako sa Makagagahum, Ug gitinguha ko ang pagpakigsulti sa Dios.
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
Apan kamo mga magmumugna sa bakak; Kamong tanan mga mananambal nga walay bili.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
Oh maayo pa unta kong kamo managhilum na lamang! Ug kana mahimo nga inyong kaalam.
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
Pamatia karon ang akong pangatarungan, Ug patalinghugi ang katarungan nga sa akong mga ngabil igasaysay.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
Manulti ba kamog dili matarung tungod sa paglaban sa Dios, Ug igapamulong mo ba nga malimbongon tungod kaniya?
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
Magapakita ba kamo sa inyong pagpasulabi kaniya? Molaban ba kamo alang sa Dios?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
Maayo ba nga siya magasusi kaninyo? Kun ingon sa usa nga nagalimbong sa tawo, limbongan ba ninyo siya?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
Sa walay duhaduha siya magabadlong kaninyo, Kong kamo sa tago may pagpasulabi.
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
Dili ba makapahadlok kaninyo ang iyang kahalangdon, Ug ang iyang kalisang kaninyo modangat?
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
Ang inyong mga halandumong pulong maoy sanglitanan nga abo, Ang inyong salipdanan, mga salipdanan nga yanang.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
Managhilum kamo, pasagdi ako, aron sa akong pagsulti: Ug kanako ipadangat ang tanan nga modangat.
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
Ngano man nga kuhaon ko ang akong unod sa mga ngipon nako, Ug ibutang ko ang akong kinabuhi sa kamot nako?
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
Ania karon, iyang pagalaglagon ako: ako walay paglaum: Bisan pa niini, sa iyang atubangan ako magalaban sa akong mga alagianan.
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
Kini usab mao ang akong kaluwasan, Nga ang tawong walay Dios sa iyang atubangan dili gayud makaduol.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
Patalinghugi pag-ayo ang akong gipamulong, Ug sa imong igdulungog ipahaluna ang akong gipahayag.
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
Ania karon, gipahamutang ko na pag-ayo ang akong katarungan; Ako nasayud nga ako matarung.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
Kinsa ba ang buot makigbisog kanako? Kay unya mohilum ako ug ipabugto ko ang akong kinabuhi.
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
Duruha lamang ka butang ayaw pagbuhata kanako; Nan ako dili motago gikan sa atubangan sa imong nawong.
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
Kuhaa halayo kanako ang imong kamot, Ug ayaw ako pagpahadloka sa imong kalisang.
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
Unya tumawag ka, ug ako motubag; Kun pasultiha ako, ug tubagon mo ako.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
Unsa ba ang gidaghanon sa akong kadautan ug kasal-anan? Ipadayag kanako ang akong kalapasan ug ang akong sala.
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Ngano man nga gitago mo ang imong nawong kanako, Ug ginaisip mo ako nga imong kaaway?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
Mopaguol pa ba ikaw sa usa ka dahon nga sinalibay? Ug mogukod pa ba ikaw sa tuud nga laya?
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
Kay ikaw nagasulat man ug mga butang nga mapait batok kanako, Ug nagapaani kanako sa kadautan sa akong pagkabatan-on:
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
Imo usab nga gibutang sa sepohan ang akong mga tiil, Ug gitiman-an ang tanan ko nga alagianan; Imong gibadlisan ang utlanan sa lapalapa sa akong mga tiil:
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
Bisan ingon ako sa usa ka butang nga dunot nga mapapas, Ingon sa usa ka bisti nga ginakutkot sa tangkob.