Jób 13
1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
Ето, моето око е видяло всичко това, Ухото ми е чуло и го е разбрало.
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
Което знаете вие, това зная и аз; Не съм по-долен от вас.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
Но аз бих говорил на Всемогъщия, И желая да разисквам с Бога;
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
Защото вие сте измислители на лъжа; Всинца сте безполезни лекари.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
Дано млъкнехте съвсем! И това щеше да ви бъде за мъдрост.
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
Слушайте сега доводите ми, И дайте внимание в жалбата на устните ми.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
Заради Бога несправедливо ли ще говорите? Заради Него измама ли ще изкажете?
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
Заради Него пристрастие ли ще покажете? Заради Бога ще се съдите ли?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
Добро ли е да ви изпита Той? Или ще можете да Го излъжете, както лъжат човека?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
Той непременно ще ви изобличи, Ако тайно показвате пристрастие.
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
Величието Му не ще ли ви уплаши? И ужасът Му не ще ли да ви нападне?
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
Вашите паметни думи стават пред Него поговорки от пепел; Защитата ви става укрепление от кал.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
Млъкнете! оставете ме и аз да говоря; И нека дойде върху мене каквото ще.
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
Каквото и да стане, ще взема месата си в зъбите си, И ще туря живота в шепата си.
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
Ако и да ме убие Той, аз ще Го чакам; Но пак ще защитя пътищата си пред Него.
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
Даже това ще ми бъде спасение, Че нечестив човек няма да дойде пред Него.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
Послушайте внимателно думата ми; И изявлението ми нека бъде в ушите ви.
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
Ето сега, аз съм наредил делото си; Зная, че ще се оправдая.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
Кой е оня, който ще се съди с мене? Защото, ако млъкна, сега ще издъхна.
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
Само две неща не ми направяй, Тогава не ще се скрия от лицето Ти,
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
Не отказвай да оттеглиш ръката Си от мене, И нека ме не уплаши ужасът Ти.
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
Тогава Ти повикай, и аз ще Ти отговоря; Или аз да говоря, и ти ми отговори.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
Колко са беззаконията ми и греховете ми? Яви ми престъплението ми и греха ми.
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Защо криеш лицето Си, И ме считаш за Свой неприятел?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
Ще изморяваш ли лист отвяван? И ще гониш ли суха плява?
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
Защо пишеш горести против мене, И ме правиш да наследявам беззаконията на младостта си,
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
И туряш нозете ми в клада, И наблюдаваш всичките ми пътища, Забелязваш дирите на нозете ми?
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
При все, че аз като гнила вещ тлея, Като дреха от молец изядена.
