< Jób 12 >
1 Felele erre Jób, és monda:
Pea naʻe tali ʻe Siope, ʻo ne pehē,
2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
Ta ko kimoutolu pe ʻae kakai, pea ʻe mate mo kimoutolu ʻae poto.
3 Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
Ka ʻoku ai hoku loto ʻo hangē pe ko kimoutolu; ʻoku ʻikai te u siʻi hifo au kiate kimoutolu: ʻio, ko hai ʻoku ʻikai ke ne ʻilo ki he ngaahi meʻa pehē ni?
4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
ʻOku ou tatau mo ha taha ʻoku taukaea ʻe hono kaungāʻapi, ʻo pehē, ʻoku ne ui ki he ʻOtua, pea ʻoku ne talia ia: ʻoku kata manukia ʻae tonuhia mo e angatonu.
5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
ʻO hangē ko e maama kuo fakatukutukuʻi, ʻoku pehē ʻaia ʻoku meimei hekea hono vaʻe ʻi he mahalo ʻo ia ʻoku fiemālie.
6 A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
ʻOku monūʻia ʻae ngaahi fale ʻoe kau kaihaʻa, pea ʻoku nofo fiemālie pē ʻakinautolu ʻoku fakahouhau ki he ʻOtua; ʻoku ʻatu lahi ʻe he ʻOtua ki honau nima.
7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
“Kae fehuʻi eni ki he fanga manu, pea te nau akoʻi koe; mo e fanga manu ʻoe ʻatā, pea te nau tala kiate koe:
8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
Pea lea ki he fonua, pea te ne akoʻi koe: pea ʻe fakahā kiate koe ʻe he ngaahi ika ʻoe tahi.
9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
Ko hai ʻoku ʻikai te ne ʻilo ʻi he meʻa ni kotoa pē, ko e nima ʻo Sihova kuo ne fai eni?
10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
ʻAia ʻoku ʻi hono nima ʻae moʻui ʻae meʻa moʻui fulipē, mo e mānava ʻoe kakai kotoa pē.
11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
ʻIkai ʻoku ʻahiʻahiʻi ʻe he telinga ʻae ngaahi lea? Pea kamata ʻe he ngutu hono kai?
12 A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
Pea ʻoku ʻiate ia ʻoku talu mei muʻa ʻae poto; pea ko e ʻilo ʻi he ngaahi ʻaho lahi.
13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
“ʻOku ʻiate ia ʻae poto mo e mālohi, ʻoku ʻiate ia ʻae fakakaukau mo e ʻilo.
14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
Vakai, ʻoku ne holoki hifo, pea ʻe ʻikai faʻa toe fokotuʻu ia: ʻoku ne tāpuni ki he tangata, pea ʻoku ʻikai ke faʻa matoʻo.
15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
Vakai, ʻoku ne taʻofi ki he ngaahi vai, pea matuʻu ia: ʻoku ne fekau atu foki ia, pea ʻoku fulihi ʻe ia ʻae fonua.
16 Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
ʻOku ʻiate ia ʻae mālohi mo e poto, ʻoku ʻoʻona ʻae kākāʻia mo ia ʻoku kākā.
17 A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
ʻOku ne taki pōpula ʻae kau fakakaukau, pea ne fakavaleʻi ʻae kau fakamaau.
18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
Ko e haʻi ʻoe ngaahi tuʻi kuo ne vete, ka ne haʻihaʻi honau noʻotanga vala ʻaki ʻae haʻi.
19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
ʻOku ne taki pōpula ʻae ngaahi houʻeiki, pea ʻoku ne lī ki lalo ʻae mālohi.
20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
ʻOku ne toʻo atu ʻae lea ʻae kau poto, pea toʻo mo e ʻilo ʻae mātuʻa.
21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
ʻOku ne lilingi ʻae manukia ki he ngaahi houʻeiki, pea ne vete ʻae noʻo ʻoe mālohi.
22 Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
ʻOku ne fakahā ʻae ngaahi meʻa lilo mei he fakapoʻuli, pea ne ʻomi ki he maama ʻae ʻata ʻoe mate.
23 Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
ʻOku ne fakatokolahi ʻakinautolu ʻoku ne fakalahi ʻae ngaahi puleʻanga, pea toe fakasiʻisiʻi ia.
24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
ʻOku ne toʻo ʻo ʻave ʻae loto ʻoe ngaahi ʻeiki ʻoe kakai ʻo māmani, ʻo ne pule ke nau ʻalu fano ʻi ha toafa taʻehahala.
25 És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
ʻOku nau tautaufā ʻi he poʻuli taʻehamaama, pea ʻoku ne pule ke nau fehēaki fano ʻo hangē ha konā.