Jób 12
1 Felele erre Jób, és monda:
Y respondió Job, y dijo:
2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
Ciertamente que vosotros sois el pueblo, y con vosotros morirá la sabiduría.
3 Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
También tengo yo seso como vosotros: no soy yo menos que vosotros; ¿y quién habrá que no pueda decir otro tanto?
4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
El que invoca a Dios, y él le responde, es burlado de su amigo; y el justo y perfecto es escarnecido.
5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
La antorcha es tenida en poco en el pensamiento del próspero: la cual se aparejó contra las caídas de los pies.
6 A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
Las tiendas de los robadores están en paz; y los que provocan a Dios, y los que traen dioses en sus manos, viven seguros.
7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
Mas ciertamente pregunta ahora a las bestias, que ellas te enseñarán; y a las aves de los cielos, que ellas te mostrarán:
8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
O habla a la tierra, que ella te enseñará; y los peces de la mar te declararán.
9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
¿Qué cosa de todas estas no entiende que la mano de Jehová la hizo,
10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
Y que en su mano está el alma de todo viviente, el espíritu de toda carne humana?
11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
Ciertamente el oído prueba las palabras, y el paladar gusta las viandas.
12 A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
En los viejos está la ciencia, y en longura de días la inteligencia.
13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
Con el está la sabiduría y la fortaleza, suyo es el consejo y la inteligencia.
14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
He aquí, el derribará, y no será edificado: encerrará al hombre, y no habrá quien le abra.
15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
He aquí, él detendrá las aguas, y se secarán: él las enviará, y destruirán la tierra.
16 Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
Con él está la fortaleza y la existencia: suyo es el que yerra, y el que hace errar.
17 A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
El hace andar a los consejeros desnudos, y hace enloquecer a los jueces.
18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
El suelta la atadura de los tiranos, y les ata la cinta en sus lomos.
19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
El lleva despojados a los príncipes, y él trastorna a los valientes.
20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
El quita la habla a los que dicen verdad, y el toma el consejo a los ancianos.
21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
El derrama menosprecio sobre los príncipes, y enflaquece la fuerza de los esforzados.
22 Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
El descubre las profundidades de las tinieblas, y saca a luz la sombra de muerte.
23 Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
El multiplica las gentes, y él las pierde: él esparce las gentes, y las torna a recoger.
24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
El quita el seso de las cabezas del pueblo de la tierra, y los hace que se pierdan vagueando sin camino:
25 És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
Que palpen las tinieblas, y no la luz: y los hace errar como borrachos.
