Jób 12
1 Felele erre Jób, és monda:
Job respondió:
2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
Entonces ciertamente ustedes son el pueblo, y con ustedes se acaba la sabiduría.
3 Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
Pero yo tengo entendimiento como ustedes. No soy menos que ustedes. ¿Quién no sabe tales cosas?
4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
Yo soy alguien que para su amigo es motivo de risa, uno que clamó a ʼElohim y le respondió. ¡El justo e intachable es un payaso!
5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
El que tiene bienestar desprecia la calamidad como algo preparado para aquellos que resbalan.
6 A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
Prosperan las tiendas de los ladrones y los que provocan a ʼEL están seguros, aquellos que ʼEloah trae a su poder.
7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
En efecto, pregunta ahora a las bestias, y ellas te enseñarán, a las aves del cielo, y ellas te lo dirán.
8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
O habla a la tierra, y te enseñará. Los peces del mar también te lo declararán.
9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
¿Cuál de ellos no sabe que la mano de Yavé hizo esto,
10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
que en su mano está la vida de todo viviente y el hálito de toda la humanidad?
11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
¿No distingue el oído las palabras y el paladar prueba la comida?
12 A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
En los ancianos está la sabiduría y en la larga edad el entendimiento.
13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
Con Él están la sabiduría y el poder. Suyos son el consejo y el entendimiento.
14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
Si Él derriba, no será reedificado. Si Él encierra al hombre, no hay liberación.
15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
Si Él retiene las aguas, se secan, y si las suelta, inundan la tierra.
16 Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
Con Él están la fortaleza y la sana sabiduría. Suyos son el que yerra y el que hace errar.
17 A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
Hace andar descalzos a los consejeros y entontece a los jueces.
18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
Suelta las ataduras que imponen los reyes y ata con una cuerda sus cinturas.
19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
Hace ir descalzos a los sacerdotes y derriba a los poderosos.
20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
Priva del habla a los de confianza, y del discernimiento a los ancianos.
21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
Derrama desprecio sobre los nobles y afloja el cinturón de los fuertes.
22 Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
Descubre las profundidades de la oscuridad y saca a la luz la sombra de muerte.
23 Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
Engrandece las naciones y las destruye. Ensancha los pueblos y los suprime.
24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
Priva de discreción a los caudillos de los pueblos de la tierra y los hace deambular por un desierto sin camino.
25 És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
No tienen luz. Palpan en la oscuridad, y los hace tambalearse como ebrios.
