< Jób 12 >

1 Felele erre Jób, és monda:
Entonces Job respondió,
2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
“Sin duda, pero vosotros sois el pueblo, y la sabiduría morirá contigo.
3 Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
Pero yo también tengo entendimiento como tú; No soy inferior a ti. Sí, ¿quién no sabe cosas como éstas?
4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
Soy como uno que es una broma para su vecino, Yo, que invoqué a Dios, y él me respondió. El hombre justo e irreprochable es una broma.
5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
En el pensamiento del que está tranquilo hay desprecio por la desgracia. Está preparado para los que resbalan con el pie.
6 A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
Las tiendas de los ladrones prosperan. Los que provocan a Dios están seguros, que llevan a su dios en sus manos.
7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
“Pero pregunta ahora a los animales, y ellos te enseñarán; los pájaros del cielo, y ellos te lo dirán.
8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
O habla con la tierra, y ella te enseñará. Los peces del mar te declararán.
9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
¿Quién no sabe que en todos estos, La mano de Yahvé ha hecho esto,
10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
en cuya mano está la vida de todo ser viviente, y el aliento de toda la humanidad?
11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
El oído no prueba las palabras, incluso cuando el paladar prueba su comida?
12 A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
Con los ancianos está la sabiduría, en la duración de la comprensión de los días.
13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
“Con Dios está la sabiduría y la fuerza. Tiene consejo y comprensión.
14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
He aquí que se rompe, y no se puede volver a construir. Encarcela a un hombre, y no puede ser liberado.
15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
He aquí que él retiene las aguas, y se secan. Una vez más, los envía, y vuelcan la tierra.
16 Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
Con él está la fuerza y la sabiduría. El engañado y el engañador son suyos.
17 A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
Lleva a los consejeros despojados. Hace que los jueces sean tontos.
18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
Él desata el vínculo de los reyes. Les ata la cintura con un cinturón.
19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
Lleva a los sacerdotes despojados, y derroca a los poderosos.
20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
Elimina el discurso de los que se confían, y quita la comprensión de los ancianos.
21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
Derrama desprecio sobre los príncipes, y afloja el cinturón de los fuertes.
22 Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
Él descubre las cosas profundas de la oscuridad, y saca a la luz la sombra de la muerte.
23 Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
El aumenta las naciones y las destruye. Él engrandece a las naciones, y las lleva cautivas.
24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
Quita el entendimiento a los jefes de los pueblos de la tierra, y les hace vagar por un desierto donde no hay camino.
25 És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
Andan a tientas en la oscuridad sin luz. Les hace tambalearse como un borracho.

< Jób 12 >