Jób 12
1 Felele erre Jób, és monda:
Da antwortete Hiob und sprach:
2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
Ja, ihr seid die Leute; mit euch wird die Weisheit sterben!
3 Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
Ich habe so wohl ein Herz als ihr und bin nicht geringer denn ihr; und wer ist, der solches nicht wisse?
4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
Wer von seinem Nächsten verlachet wird, der wird Gott anrufen, der wird ihn erhören. Der Gerechte und Fromme muß verlachet sein
5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
und ist ein verachtet Lichtlein vor den Gedanken der Stolzen, stehet aber, daß sie sich dran ärgern.
6 A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
Der Verstörer Hütten haben die Fülle und toben wider Gott türstiglich, wiewohl es ihnen Gott in ihre Hände gegeben hat.
7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
Frage doch das Vieh, das wird dich's lehren, und die Vögel unter dem Himmel, die werden dir's sagen.
8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
Oder rede mit der Erde, die wird dich's lehren, und die Fische im Meer werden dir's erzählen.
9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
Wer weiß solches alles nicht, daß des HERRN Hand das gemacht hat,
10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
daß in seiner Hand ist die Seele alles des, das da lebet, und der Geist alles Fleisches eines jeglichen?
11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
Prüfet nicht das Ohr die Rede; und der Mund schmecket die Speise?
12 A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
Ja, bei den Großvätern ist die Weisheit und der Verstand bei den Alten.
13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
Bei ihm ist Weisheit und Gewalt, Rat und Verstand.
14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
Siehe, wenn er zerbricht, so hilft kein Bauen; wenn er jemand verschleußt, kann niemand aufmachen.
15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
Siehe, wenn er das Wasser verschleußt, so wird's alles dürre; und wenn s ausläßt, so kehret es das Land um.
16 Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
Er ist stark und führet es aus. Sein ist, der da irret, und der da verführet.
17 A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
Er führet die Klugen wie einen Raub und machet die Richter toll.
18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
Er löset auf der Könige Zwang und gürtet mit einem Gürtel ihre Lenden.
19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
Er führet die Priester wie einen Raub und lässet es fehlen den Festen.
20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
Er wendet weg die Lippen der Wahrhaftigen und nimmt weg die Sitten der Alten.
21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
Er schüttet Verachtung auf die Fürsten und macht den Bund der Gewaltigen los.
22 Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
Er öffnet die finstern Gründe und bringet heraus das Dunkel an das Licht.
23 Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
Er macht etliche zum großen Volk und bringet sie wieder um. Er breitet ein Volk aus und treibet es wieder weg.
24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
Er nimmt weg den Mut der Obersten des Volks im Lande und macht sie irre auf einem Umwege, da kein Weg ist,
25 És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
daß sie in der Finsternis tappen ohne Licht; und macht sie irre wie die Trunkenen.
