Jób 12
1 Felele erre Jób, és monda:
Et Job prit la parole, et dit:
2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
Vraiment, vous êtes tout un peuple, et avec vous mourra la sagesse!
3 Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
J'ai pourtant du sens aussi bien que vous, je ne vous suis point inférieur; et qui ne sait de telles choses?
4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
Je suis un homme qui est en risée à son ami; un homme qui invoquait Dieu, et Dieu lui répondait! En risée! un homme juste, intègre!
5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
Mépris au malheur! telle est la pensée des heureux; le mépris est réservé à ceux dont le pied chancelle!
6 A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
Elles sont en paix, les tentes des pillards, et toutes les sécurités sont pour ceux qui irritent Dieu, qui se font un dieu de leur bras.
7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
Mais interroge donc les bêtes, et elles t'instruiront; ou les oiseaux des cieux, et ils te l'annonceront;
8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
Ou parle à la terre, et elle t'instruira; et les poissons de la mer te le raconteront.
9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
Qui ne sait, parmi tous ces êtres, que la main de Dieu a fait cet univers?
10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
Qu'il tient en sa main l'âme de tous les vivants, l'esprit de toute chair d'homme?
11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
L'oreille ne juge-t-elle pas des discours, comme le palais goûte les aliments?
12 A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
La sagesse est dans les vieillards, et le discernement est le fruit des longs jours!
13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
Non, c'est en Dieu que se trouvent la sagesse et la force; c'est à lui qu'appartiennent le conseil et l'intelligence.
14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
Voici, il démolit, et on ne rebâtit point; il enferme quelqu'un, et on ne lui ouvre pas.
15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
Voici, il retient les eaux, et elles tarissent; il les lâche, et elles bouleversent la terre.
16 Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
En lui résident la puissance et la sagesse; de lui dépendent celui qui s'égare et celui qui égare.
17 A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
Il fait marcher pieds nus les conseillers; il frappe de folie les juges.
18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
Il relâche l'autorité des rois, et il serre la corde sur leurs reins.
19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
Il fait marcher pieds nus les prêtres, et il renverse les puissants.
20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
Il ôte la parole aux plus assurés, et il prive de sens les vieillards.
21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
Il verse le mépris sur les nobles, et il délie la ceinture des forts.
22 Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
Il met en évidence les profondeurs cachées dans les ténèbres, et il amène à la lumière l'ombre de la mort.
23 Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
Il agrandit les nations, et il les perd; il étend les nations, et il les conduit en captivité.
24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
Il ôte le sens aux chefs des peuples de la terre, et il les fait errer dans un désert sans chemin.
25 És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
Ils tâtonnent dans les ténèbres, sans aucune clarté, et il les fait errer comme un homme ivre.
