Jób 12
1 Felele erre Jób, és monda:
Then answered Job, and said,
2 Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
Truly ye are indeed the [right kind of] people, and with you wisdom must die out.
3 Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
I also have sense like you; I do not fall short compared with you: and who possesseth not such things as these?
4 Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
I am as one laughed at by his friend, who calleth upon God, while he answered him: [yea, ] a laughing-stock though righteous and innocent.
5 A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
To the unfortunate there is given contempt— according to the thoughts of him that is at ease— prepared [also] for those whose foot slippeth.
6 A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
Prosperous are the tents of robbers, and security is given to those that provoke God. to him who carrieth his god in his hand.
7 Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
Yet, do only ask of the beasts, and they will instruct thee; and the fowls of the heavens, and they will tell it thee;
8 Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
Or speak to the earth, and she will instruct thee; and the fishes of the sea will inform thee
9 Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
Who knoweth not through all these that the hand of the Lord hath wrought this?
10 A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
[He] in whose hand is the soul of every living thing, and the spirit of all the bodies of men?
11 Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
Doth not the ear try words, as the palate tasteth food for itself?
12 A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
So It with the ancients wisdom, and with [those of] length of days understanding,
13 Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
That with him are wisdom and strength, his are counsel and understanding.
14 Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
Behold, he pulleth down, and there can be no rebuilding: he locketh [the prison] upon a man, and there can be no opening,
15 Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
Behold, he restraineth the waters, and they dry up; or he suffereth them to flow, and they overturn the earth.
16 Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
With him are strength and counsel: his are the deceived and the deceiver.
17 A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
He leadeth counsellors away bereft of sense, and maketh the judges fools.
18 A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
He looseth the bond of kings, and bindeth a girdle around their loins.
19 A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
He leadeth priests away bereft of sense, and the powerful he causeth to walk on crooked paths.
20 Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
He removeth the speech from trusty speakers, and taketh away the intelligence of the aged.
21 Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
He poureth contempt upon princes, and the belt of the mighty be looseneth.
22 Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
He layeth open deep things from the midst of darkness, and bringeth out unto light the shadow of death.
23 Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
He permitteth the nations to become great, and destroyeth them: he spreadeth out the nations, and leadeth them away.
24 Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
He taketh away the sense of the chiefs of the people of the land, and causeth them to wander astray in a wilderness when there is no way.
25 És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
They grope in the dark without light, and he causeth them to wander astray like a drunken man.
